Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - Az útalapról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PINTÉR ISTVÁN, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1748 PINTÉR ISTVÁN, a költségvetési, adó- é s pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel az idő eléggé előrehaladt, csak egészen röviden szeretném ismertetni a költségvetési bizottság munkájáról szóló jelentésem. Az útalapról szóló törvényjavaslathoz beadott módosító indíványokból 28 volt olyan, amit a költségvetési bizottságnak tárgyalni kellett. A tárgyalt módosító indítványokból hetet a bizottság támogat. Ezek a 9., a 14., 27., 36., 37., 38. és 47. sorszám alatt feltüntetettek. Négy indítványt nem támogat a bizottság, de az egyharm adot megkapta; 17 indítvány pedig az egyharmadot sem kapta meg. Az, hogy egy ilyen törvénytervezethez aránylag nem sok módosító indítvány érkezett be, valamint a beérkezettek közül sem tudtunk nagy arányban elfogadni, ez a tervezet készítőit dicséri. Minde nesetre magam is, mint autós – és ez általános vélemény – ezeknél a bizonyos üzemanyagáremeléseknél nem egyszer zúgolódást tapasztalok, tapasztalunk, és én azt hiszem, ez a törvénytervezet a fogyasztókat, az üzemanyagfogyasztókat egykét dologról meggyőz i. Meggyőzi arról, hogy végeredményben az útjaink állapota olyan, amilyen, mindannyian tudjuk, akik rajta járunk, és meggyőz arról bennünket, hogy még ezen útalappal növelt benzin- és üzemanyagáremelkedéssel sem értük el, azaz haladtuk meg az európai szin tet. Azt hiszem, a mai Népszabadságban láttam egy statisztikát, ha jól emlékszem, egyedül Angliában és Görögországban olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk. Mindenesetre mi magyar autósok jócskán megfizettük akkor talán, amikor éppen a dízelautó után adót fize ttünk és az adó nem az üzemanyagba volt beleépítve. Mert főleg azok, akik a határ mentén laktak, tudják nagyon jól, hogy külföldről érdemes volt bejönni tankolni, mert még annyi pénze megmaradt, hogy jócskán meg is tudott ebédelni a családdal. Azt hiszem, ez meg fog szűnni, és nagyon remélem, hogy így az üzemanyag árába beépített útalapból befolyt összeg – legalábbis véleményem szerint – , ha nem is olyan ütemben, de javítani fog az úthálózatunkon. Ezért azt kérem az Országgyűléstől, hogy az útalapról szóló törvényjavaslatot, valamint a módosító indítványokat, amelyeket támogat a költségvetési bizottság is, fogadja el. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Most megadom a szót Pintér Józsefnek, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Felszólaló : Pintér József, a környezetvédelmi bizottság előadója PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság nagyon behatóan tárgyalta az útalapról szóló törvényjavaslatot, és tiszt ában volt azzal, hogy itt egy forrásképzésről van szó, amely pénzügyi eszközök felhasználásával a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése a következő időszakokban biztosítható. Azonban abból az elvből kiindulva, hogy a környezetvédelmi bizottsá gnak elsősorban a környezetvédelem érdekeit kell szem előtt tartani, felvetette – és javaslatot is terjesztettek elő Kiss Róbert és Gyurkó János képviselőtársaink, a környezetvédelmi bizottság tagjai – , hogy ne csak útalapról beszéljünk, hanem beszéljünk a nemzeti közlekedési alapról, amely nemcsak a közutaknak a fenntartását, felújítását van hivatva finanszírozni és megoldani, hanem ezen túlmenően a vasúti és a vízi közlekedést is foglalja magába, hiszen tudvalevően a vízi és a vasúti közlekedés környezetk ímélőbb megoldást kínál, mint a közúti forgalmazás. A bizottsági vita során örömmel tapasztaltuk, hogy a tárca képviselői bejelentették, elvileg egyetértenek ezzel a megoldással és folynak is az előkészületek egy más megoldásra, amellyel a vasúti és a vízi közlekedésnek a pénzügyi feltételeit, forrásait is meg fogják oldani. Emellett a bizottság fontosnak tartja, hogy magának a megnevezésnek a változtatása történjen meg, mert jobban serkenti a tárcát, a kormányzatot ennek a kérdésnek a megoldására, hogy men nél hamarabb szülessen meg a vasúti és a vízi közlekedésnek a pénzügyi finanszírozása, forrásának az előteremtése.
