Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
174 szénbányászat, amely termelésének 75 százalékát csak az erőműveknek tudja eladni, egész egyszerűen egzisztenciálisan kiszolgáltatott ezen erőművek megrendeléseinek. A szénbányászat tehá t ebben a vitában nem rendelkezik alkupozíciókkal. Egyszerűen arról van szó, ahogy az amerikai szleng mondja, a szénbányászat ebben a vitában az "underdog" szerepét tölti be – az "alsókutya" szerepét tölti be. Mi következik mindebből? Nem más, mint az, hog yha a vevő – a Magyar Villamosművek Tröszt – tetszése szerint érvényesíthetné vagy érvényesíthette volna piaci fölényét, úgy még ebben az évben a még meglévő húsz barnaszénbányából kilencet kellene becsukni, és az ott foglalkoztatott létszám közel fele, 1 1 ezer ember kerülne elbocsátásra, s csak a szűken vett bányafelhagyási, rekultivációs és humánpolitikai többletkiadások eredményeként közel 6 milliárd forint forrással, fedezettel nem rendelkező költségvetési kiadási többlet jelentkezne, miközben a szénbá nyászat kontroll nélküli felszámolódási folyamata indulna be, és hamar eljutnánk oda, hogy bányáink a meglévő széntüzelésű erőművek csúcsidejű igénybevételéhez szükséges szénmennyiséget sem tudnák már biztosítani, sőt komoly fennakadások keletkeznének a la kossági szénellátásban is. Ezt a veszélyt realizálta végre – hosszas viták után – a sztrájkfenyegetőzésekkel is ijesztgetett Kormány, s kötötte meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége sztrájkbizottságával ez év január 9én azt a megállapodást, melynek egyik leglényegesebb része a kötelezően átveendő erőművi hőmennyiségeket és az önköltségi típusú árkalkuláción alapuló, ugyancsak kötelezően alkalmazandó elszámolási hőárakat tartalmazza; és továbbá megállapítja, hogy hasonló jellegű középtávú szer ződést is kidolgoznak 1992. május 30ig, a bányászat és a villamosenergiaipar közötti szénfelhasználási kontingenst és elszámoló árat illetően. A megállapodáson – és erre felhívnám tisztelt képviselőtársaim figyelmét – sem a vevő, sem az eladó aláírása ne m szerepel. Az ő feladatuk: a számukra megkötött megállapodás teljesítése. Mindez más szóval az energetikai szénpiac – és itt természetesen idézőjelekben mondom a szénpiacot – távlatokra szóló állami szabályozását jelenti, és ez másként persze el sem képze lhető. Ilyen szabályozás a szénbányászattal rendelkező fejlett országok mindegyikében van vagy volt, különösen a szénbányászat fejlesztésének és visszafejlesztésének – ahol mi is tartunk jelenleg – időszakaiban. Nos, ebben a helyzetben rukkol elő a Kormány azzal a képtelen ötletével, hogy felszabadítaná a szilárd tüzelőanyagok minden fajtájának árát. Abszurd. Mintha az éppen aláírt megállapodást akarná dezavuálni, érvényteleníteni a jövő még meg sem született megegyezéseivel együtt. Ha tudjuk, hogy az MVMT monopolhelyzetben van a szénbányászattal szemben, ha tudjuk, hogy ugyanakkor nemzetgazdasági érdekünk ellenére van a hazai szénbányászat anarchikus felszámolódása, akkor azt is tudnunk kell, hogy ezen folyamatokat a Kormánynak irányítania és befolyásolnia kell. Ha pedig ide eljutottunk, akkor azt is látnunk kell, hogy a hazai kitermelésű energetikai szenek árliberalizációjáról, energetikai szénpiacról beszélni fából vaskarika. Ahol nincs piac, ott szabadárról beszélni értelmetlen: ha meztelen a király, akko r nem akarjunk rajta ruhát látni. (Szórványos taps.) Ezen meggondolásból terjesztettem be a 4556os számú módosító indítványomat, amelyben javaslatot teszek a Magyar Villamosművek erőművei részére értékesített hazai termelésű energetikai szenek legalacsony abb ártípusú hatósági árformába történő sorolására, ahol is a hatósági ár megállapítója az ipari és kereskedelmi miniszter lenne. Ugyanakkor, mivel a lakossági vagy háztartási felhasználású szenek kereskedelme valóságos vagy ahhoz legalábbis közelítő piaci viszonyok között bonyolódik, ezen szenek árának liberalizációjával egyetértek. Azt tökéletesen indokoltnak és kívánatosnak tartom. Mielőtt megfontolásra ajánlanám tisztelt képviselőtársaimnak módosító indítványom támogatását, szeretnék hivatkozni pár szak mai véleményre is, melyek tán segítenek nekem önöket
