Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KULIN FERENC, DR. a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - KATONA KÁLMÁN (MDF)
1720 A törvénytervezet melléklete csak a rádiófrekvenciaforgalmazás területét 38 tételben sorolja fel, ez is jellemzi azt, hogy milyen széles skáláról van szó, egészen a navigációtól az orvosi műszergyártás területéig. Az első rendkívül nagy feladata ennek a törvénynek egy olyan nyilvántartás elkészítése, amely minden frekvenciát tartalmaz és ugyanakkor mindenki számára nyilvános. A mai napig a frekvencia körül olyan titkok lebegnek, mintha valamilyen titokzatos, nem mindenki számára tudható információk lennének. A világban – a fejlett világban, így mondanám – üzleti forgalomban kaphatók azok a táblázatok, amelyek azt tartalmazzák, hogy melyik frekvenciát ki használja, egészen az elhárításig, honvédségig, rendőrségig bezárólag. Tehát még egyszer hangsúlyoznom kell, az egész frekvenciagazdálkodási törvény alapkérdése a nyilvánosság. A másik pedig az a kérdés, hogy az elosztás egész m enete a közösség szeme láttára történjen, és az érdekképviseletek megfelelő teret kapjanak abban, hogy miképpen szólnak bele az elosztásba. A frekvenciasávokat két nagy részre osztjuk. Az egyik a nemzeti, a polgári frekvenciák, a másik pedig a kormányzati frekvenciák. Ennek a törvénynek az első nagy problémája az, hogy ki ossza el ezeket a frekvenciákat? A törvény javaslatot tesz egy ún. nemzeti frekvenciagazdálkodási tanácsra, amelyet a Kormány hoz létre és amelyet tanácsadó szervezetként határoz meg. Ez a testület döntené el, hogy a frekvenciasávok közül melyek kerülnének polgári és melyek kormányzati hatáskörbe. A kormányzati hatáskört természetesen nem úgy kell érteni, hogy a Kormány saját használatára jutó frekvencia, hanem a kormányzati egy olyan átfog ó név, amelybe beletartozik a honvédelem, a nemzetbiztonság, az információs hivatal, a Belügyminisztérium és egy kis része a Kormány saját hatáskörébe tartozó frekvenciák. Ennek a testületnek az összetétele, szerepe véleményünk szerint a törvényben nem elé ggé meghatározott, nem tudunk azzal a megfogalmazással mit kezdeni, hogy "véleményezi a Kormány számára…", nem tudom, mi van akkor, ha ez a testület olyan döntést hoz, amelyet a Kormány nem fogad el, mi történik akkor? Tehát itt egy nagyon kényes kérdés, ú gy látom, hogy nyitva van. (16.10) Az összetételével kapcsolatban is vannak aggályaink. Arra törekszik a törvény, hogy széles társadalmi rétegeket vonjon be ebbe a bizottságba, elsősorban szakmai rétegeket. Ugyanakkor olyan fontos szereplőről feledkezik me g, mint az ipar képviselete. Egyáltalán nem szerepel; valahol tudomány, technika, ilyen címen van egy lehetőség, de azt hiszem, hogy ezt markánsan ki kell fejezni, hogy a gyártó iparnak nagyon fontos, hogy részt vegyen a frekvenciakiosztásban, mert a továb bi fejlesztésekre ez rendkívül nagy hatással lehet. Tehát a polgári és a kormányzati frekvenciák elosztása utáni probléma viszonylag rendezett. Az egyiket a Frekvenciagazdálkodási Intézet hatáskörébe sorolja a törvény, amely a minisztérium alá tartozik; a kormányzati frekvenciákat azonban – megint csak úgy érzem – , hogy "lógni" hagyja, nem határozza meg, hogy melyik legyen az a tárca, amely végül is kezeli. Egy biztos, hogy a frekvenciagazdálkodás nem tartozhat több frekvenciagazdálkodóhoz, legalábbis a leg rosszabb esetben – így fogalmazzam, hogy legrosszabb esetben – kettőhöz lenne szabad tartoznia, mert ha kettőnél több gazdálkodó van, nagyon nagy az esély arra, hogy az osztozkodás után felhasználatlanul maradnak frekvenciák, amire tudomásom szerint most i s van gyakorlat. Megkapja a kormányzat, és nem biztos, hogy kihasználja, de tartalékol. Tehát feltétlenül fontos lenne, hogy a kormányzat határozottan megjelöljön egy olyan minisztériumot vagy testületet, amely a kormányzati frekvenciák kezelését végzi, és megfelelő szakmai, műszaki feltételekkel rendelkezik. Tudomásom szerint ilyen pillanatnyilag a Honvédelmi Minisztérium, másnak ilyen lehetősége nincs. Nem világos számomra, hogy a törvényből miért maradt ki ez a meghatározás.
