Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - HATVANI ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KULIN FERENC, DR. a kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtóbizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - KATONA KÁLMÁN (MDF)
1721 A frekvenciakijelölés kérdés éről kellene még szót ejteni. Ezt azért mondom el, mert félreérthető annak, aki nem ismeri a frekvenciagazdálkodás belső ügyeit, hogy a frekvenciakijelölés nem azt jelenti egyértelműen, hogy ott fog üzemelni, dolgozni a kijelölt, hanem egy olyan lehetőség , amely a kijelölt frekvenciára való tervezés lehetőségét adja meg, akkor megkapják a megfelelő információkat, és körülbelül egy év szokott lenni az az idő, ami alatt a tervezési munkát el lehet végezni és akkor a végleges engedélyért folyamodni. Nem azono s a műsorelosztás és a műsorkészítés kérdése. Azt hiszem, az világos, hogy önállóan műsorszórással foglalkozhat testület vagy több gazdasági szervezet; és a műsorkészítés, amelyet várhatóan nagy indulatok fognak kísérni, egy másik törvény keretén belül ker ül szabályozásra, ez a médiatörvény. A törvénytervezet határozottan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy melyek az állam feladatai. Nagyon hosszú a sor, nem kívánom elmondani. Csak néhány olyan elemet emelnék ki, amely feltétlenül tartozik minden választópo lgárra, közérzetére – a műszaki, gazdasági paramétereken túlmenően, és ezek a minőségvizsgálat, zavarelhárítás, mérőszolgálat, amelyek megelőzik azt, hogy a lakossági szolgáltatásokban minőségi romlás következzen be. A törvény feladatát egy körfolyamatban lehetne jellemeznünk, amelyet úgy tudnánk elkezdeni, hogy először elkészül egy nyilvántartás. Ez a mindenre kiterjedő nyilvántartás mindenki által megismerhető. Ebből kiderül, hogy hol vannak lehetőségek, hol vannak szabad frekvenciák, illetve mely frekven ciát pillanatnyilag ki foglal el. Ez azért nagyon fontos, mert vannak indokolatlanul foglalt frekvenciák, tehát egy frekvenciaártrendezésre is szükségünk lesz. Természetesen ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha egy korrekt, mindenre kiterjedő nyilvántartás elkészül. A nyilvántartás ismeretében lesz lehetőség kérelemmel fordulni frekvenciatartományért; a kérelem elbírálása után műszaki elemzés, nemzetközi koordináció következik, amely azért rendkívül fontos, mert a frekvenciák világszerte felosztottak, az egy másra gyakorolt hatásukat mindig figyelembe kell venni, és a nemzetközi konferenciák várható alakulását is a későbbi engedélyek kiadásánál mindenképpen szem előtt kell tartani, illetve rendkívül fontos kormányzati feladat ezeknek az alakításában való részv étel és a hosszú távú tervezés folyamatos jelzése a műszakiak felé. A törvénynek közvetett és közvetlen haszna van. A közvetett haszna az, hogy a frekvencia mint termelőerő minél nagyobb számban kerüljön felhasználásra, minél több rádióval kapcsolatos tech nika tudjon megvalósulni, a távközléstől kezdve a rádióforgalmazás és az ipar területéig. A közvetett haszna pedig a frekvenciáért kapott használati díj. Ezt a közvetett hasznot megfelelő előrelátással, gondossággal kell kezelni. Mérlegelni kell, hogy mily en területre kérik, az árát aszerint kell megszabni; lehet szociális, egyéb társadalmi szempontokat is figyelembe venni a használati díj kiszabásánál. Mindenképpen indokolt azonban a használati díj meghatározása. A korábbi időkben az Egyesült Államokban úg ynevezett lottóelven határozták meg, hogy kié legyen a frekvencia az igénylők közül. Előfordult, hogy több mint száz igénylőt tartottak nyilván egy frekvenciatartományra. Sorsolást rendeztek, és a sorsolás eredményeként a győztes boldogan "vitte" – hát nem fizikai értelemben – a fekvenciáját, és azonnal rájött, amint megkapta az engedélyt, hogy pénz van a kezében, amiért több mint százan versenyeznek, az eladható. Rögtön ő maga rendezett árverést; és így jött rá az Egyesült Államok szenátusa is arra, hogy e z egy olyan érték, amelyet árverés útján értékesít és nem sorsolás útján. Rendkívül fontos a távközlési törvény, a frekvenciagazdálkodási törvény és a médiatörvény összhangja. Jelenlegi állapotukban a törvények összehangoltak, de nagyon figyelni kell, hogy a módosító indítványok elfogadása során nehogy kinyíljon valamiféle lehetőség egyik vagy másik rovására, tehát folyamatos összehangolásra van szükség a kijátszhatóság ellen. Még egy kérdést szeretnék megemlíteni, ez pedig a frekvenciagazdálkodási alap kér dése. Hasonlóképpen a távközlési alaphoz meggondolandó, hogy a törvényben egy olyan alapot képezzünk a frekvenciagazdálkodásból jövő bevételekből – tehát nem a költségvetésből, hanem a frekvenciagazdálkodás bevételeiből – , amelyből a sávátalakítás költsége it fedezni tudnánk azoknak a