Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - KÁLLAY KRISTÓF (a független képviselők nevében)
1569 versengése az egymást erősítő hatások törvénye alapján dinamikus, robbanásszerű fejlődést hozna magával. A robbanásszerű fejlődést láncreakciószerűen kell értelmezni, tekintettel arra, hogy a távközlési szolgáltatások azonos alapokon, vagyis a vezetékes hálózatokon alapulnak, amiből mi hiányt szenvedünk jelenleg. Magyarországon ma túlnyomórészt analóg hálózatok üzemelnek, amelyeknek hátránya a digitális rendszerekkel szemben például az, hogy annak a többszázféle értéknövelt szolgáltatásnak, amit a világon ma nyilvántartanak, a többsége csak digitális rendszerben működik. Ebből adódik tehát, hogy a digitális vezetékes rendszerek robbanásszerű elterjedésével az egyéb távközlési szolgáltatá sok száma is robbanásszerűen nő majd. Pár gondolatot a MATÁVról is, mint meghatározó szerepet betöltő intézményről. Úgy gondolom, a MATÁV a továbbiakban is minden bizonnyal meghatározott szerepet fog bírni a hazai távközlési piacon, azonban mindenképpen j elentős átalakuláson megy majd keresztül. A jövőben a MATÁVnak alapvetően két funkciónak kell megfelelnie. Egyik: a versenyzők szolgáltatójaként, mint például alaphálózati szolgáltatások, nemzetközi szolgáltatások, másik pedig: versenyzőként a versenyzők között, például a helyi szolgáltatások területén. A MATÁV méreténél és jelenlegi helyzeténél fogva lehet motorja vagy gátja a távközlési piac fejlődésének az új törvény után. Ez alapvetően attól függ, hogy a MATÁVon belül a két funkció válik szét, vagy ka pcsolódik össze. A MATÁV szempontjából előnyösebb az öszszekapcsolódás, hiszen az alapszolgáltatások jelentősen előnyösebb anyagi forrásokat biztosíthatnak a versenyszférában való érvényesüléshez. Ez azonban a külső vállalkozókat hozza kellemetlen helyzetb e, így a piacon kevésbé érvényesülhet az egymást erősítő hatások törvénye, tekintettel arra, hogy csökken a piacra való belépés esélyével rendelkezők száma. Ugyanakkor felvetődik az a kérdés is, hogy a MATÁV köteles lesze olyan szolgáltatásokat végezni, a melyek nem nyereségesek, vagyis kérdés, hogy a Kormány hogyan akarja megvalósítani az általános ellátást, lesze a MATÁVnak általános szolgáltatási kötelezettsége. Nem szabad elfelejteni, hogy a távközlési piac nagyfokú együttműködést kíván meg a piac sze replőitől. Ez az együttműködés nem lehet középtávon sem alárendeltségi viszony, mert fékezi a fejlődést. Ha mi, képviselők úgy döntünk, hogy Magyarországon a távközlési piac versenypiac lesz, akkor tudnunk kell mindannyiunknak, hogy ez a piac nem lehet csa k magánpiac és nem lehet csak állami piac. Olyan versenynek kell működnie, amely versenynek sosem lehet abszolút győztese, mert akkor újra megmerevedik a távközlés. A magyar távközlési piacnak közép- és hosszú távon dinamikus egyensúlyban kell lenni. A MAT ÁV átalakítását és a neki adott jogokat és kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy még véletlen módon se állíthassa le a piaci versenyt. A piac szabályozását a törvényjavaslat jelenleg a Kormány hatáskörébe utalja át. Ez lényegében rendben lenne akko r, ha a Kormány távközlési politikája törvényerőre emelkedhetne, vagy az Országgyűlés jelentős kontrollt gyakorolhatna. A törvényjavaslat nem szól számos fontos dologról. Ilyenek például: kik vehetik igénybe ezeket a szolgáltatá sokat, nevezetesen céle, hogy mindenki igénybe vehesse vagy nem? Kik és milyen feltételekkel léphetnek be a piacra, illetve léphetnek ki erről? Milyen elvek szerint és hogyan osztódik meg a piac? Vagy például: hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző szo lgáltatók, például a tarifamegosztás terén? Azonkívül kérdés még, hogy a ma állami kézben levő vagyontárgyakkal mi lesz. Teljes egésze marad a MATÁVé, vagy pedig mások is kaphatnak belőle? Számtalan kérdést lehet még feltenni, amit a fentiek egy részéhez hasonlóan nem a törvénynek kell pontosan megválaszolni, de a törvénynek kellene elveket alkotni hozzá. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom még, hogy definiáljon a törvény egy távközlési alapot. Ennek az alapnak nem lehet célja a költségvetés megcsapolása. So kkal inkább célja a koncessziós díjakba befolyt összegek és a távközlés területén befolyó monopoljogokból származó nyereségek újraelosztása a távközlési vállalkozások, beruházások támogatásába vagy azokban történő részvényvásárlásokon keresztül elsősorban az elmaradott területeken.
