Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - JUHÁSZ PÉTER (a KDNP képviselőcsoport vezérszónoka)
1564 A fenti célok megvalósítását a monopolhelyzet azzal segítette elő, hogy nem engedte meg a gazdaságosan fejleszthető és üzemeltethető területek leválasztását a gazdaságtalanul fejleszthető és üzemeltethető területekről, ezzel bizt osította a távközlési infrastruktúra kiépítéséhez a keresztfinanszírozást, ami a legtöbb esetben a helyközi forgalomból származó jövedelemnek a rurál területek fejlesztésére való átcsoportosítását jelentette. A távközlés monopolhelyzetben történő fejleszté sére általában a gazdaság felfelé ívelő szakaszában került sor, amikor az állami költségvetés is hozzájárult közvetlen – például költségvetési támogatás – vagy közvetett – például adókedvezmény, beruházást ösztönző szabályozás – módon a fejlesztési forráso k előteremtéséhez. Ezt a támogatást nem önzetlenül adták az egyes kormányok, hanem azon felismerés alapján, hogy egy adott fejlettségi szint elérése után a távközlés fejlesztése önfinanszírozó módon mehet végbe, megfelelő nyereséget biztosítva az üzemeltet őnek, amelyből az állam is részesül a megfelelő módon, esetleg osztalékon keresztül, ugyanakkor a távközlés megfelelő szintű biztosítása serkentően hat a gazdaság valamennyi területére, illetve elengedhetetlen a gazdaság egészének fejlesztéséhez. Annak fel tétele, hogy a monopolhelyzetben a távközlés fejlesztése közel optimális legyen – azaz hatékonyan tudja az összes fennálló igényt kielégíteni – , az, hogy a szakmailag jól felkészült, előfizetőcentrikus, megfelelő üzleti stratégiával rendelkező szolgáltató mellett, azzal szakmailag azonos szintű, minden szempontból független szabályozó és ellenőrző szervezet jöjjön létre. Monopólium keretében történő szolgáltatásoknál a mindenre kiterjedő szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy helyettesíteni tudja a piac szabályozó szerepét, azaz fokozza a szolgáltatások nyújtásának hatékonyságát, optimálissá tegye a szolgáltatások igénybevételét, segítse elő az előfizetői igények teljes körű, megfelelő áron történő kielégítését, a beszéd- és nem beszédcélú szolgáltatások valamennyi területén; támogassa a műszaki fejlődést, ösztönözze az információs és távközlési igény és kereslet növekedéséből eredő előnyök kihasználását; segítse elő a távközlési infrastruktúrával szemben támasztott mennyiségi és minőségi igények kielégíté sét; biztosítsa a nemzetközi távközlési hálózatba való beilleszkedést. Ahhoz, hogy Magyarországon a távközlési monopolhelyzet fenntartásának előnyeit és hátrányait értékelni lehessen, meg kell vizsgálni, hogy mennyiben alkalmas ez a modell a távközlésfejle sztés hosszú távú célkitűzéseinek teljesítése szempontjából, figyelembe véve a népgazdaság és a távközlés jelenlegi helyzetét. Ahhoz, hogy a távközléssel szemben támasztott jogos igények kielégíthetők legyenek, ki kell elégíteni a valamennyi szolgáltatás l ebonyolítását lehetővé tevő digitális helyközi alaphálózatot úgy, hogy azon keresztül valamennyi szolgáltatáshoz a hozzáférés biztosítható legyen. Végre kell hajtani a távbeszélőközpontok automatizálását, bővítését, illetve digitalizálását a hozzájuk tart ozó helyi hálózatok teljes kiépítésével együtt. Létre kell hozni, illetve bővíteni kell a nem beszédcélú szolgáltatások infrastruktúráját úgy, hogy valamennyi szolgáltatás országos lefedésű legyen. Biztosítani kell a számítógéppel támogatott, korszerű fenn tartási rendszer kiépítését és működtetését. A fenti feladatok tükrében vizsgálva a monopólium fenntartásából származó – részben műszaki, részben gazdasági – előnyök röviden az alábbiakban foglalhatók össze: a hálózat kiépítése egységes technológiával, köz pontosítva hajtható végre a jelenlegi műszaki tervek, előírások alapján. Az automatizálást követően országosan egységes szolgáltatások biztosíthatók. Egyetlen fenntartási szervezetet kell létrehozni és működtetni. A modell nem kívánja meg a jelenlegi szerv ezet drasztikus megváltoztatását, ugyanakkor a piacgazdaság kialakulásakor a továbbfejlesztés sima átmenettel valósítható meg. Automatikusan biztosított a keresztfinanszírozás, a helyközi bevételek egy része átirányítható a rurálterületek fejlesztésére. Ug yanakkor a monopolhelyzet fenntartásának hátrányai is vannak: a szolgáltatót automatikusan nem ösztönzi a beruházási és fenntartási költségek csökkentésére, a hatékonyság fokozására. A
