Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - JUHÁSZ PÉTER (a KDNP képviselőcsoport vezérszónoka)
1565 keresztfinanszírozás miatt az egyes szolgáltatások tényleges költsége n ehezen határozható meg, így az árképzés ellenőrzése nehézkes. Összetett, minden részletre kiterjedő szabályozás kidolgozását igényli. A fejlesztés kezdeti szakaszában a megfelelő automatizáltsági, fejlettségi szint eléréséig jelentős beruházási források bi ztosítása szükséges, ami a fejlesztési forrás előteremtéséhez igényli az állam közvetlen vagy közvetett hozzájárulását. A magyarországi távközlési helyzet ismeretében ahhoz, hogy a monopolhelyzet fenntartása esetén is az igényeket mind mennyiségi, mind min őségi szempontból kielégítő fejlesztés valósuljon meg, szükség van egységes távközlésfejlesztési politika és döntési mechanizmus kialakítására, megfelelő, mindenre kiterjedő, egységes rendszerű szabályozás kialakítására, erre szakmailag megfelelő felkészü ltségű szakemberekkel rendelkező szervezet létrehozására, a hatósági és vállalati feladatok tényleges elválasztására, a feladatok és az azokat végrehajtó szervezetek közötti hatáskörök pontos kijelölésére, a távközlés szervezetének piac- és előfizetőcentr ikussá történő átalakítására, a távközlésen belüli feladatoknál is a felelősség és hatáskörök egyértelművé tételére, a kialakított elvek maradéktalan betartására, a hatósági és vállalati szervezetek szoros, harmonikus együttműködésére, a folytonosan változ ó gazdasági környezet hatásait tompító szabályozás megalkotására, az állam részvételére a fejlesztési források biztosításában. A fentiek közül a mai helyzetben két kritikus pont adódik. Az egyik az állam szerepvállalásának biztosítása, hiszen a költségveté s jelentős nehézségekkel küszködik, nincs reális alapja annak, hogy a távközlés fejlesztését – akár csak közvetett úton, adócsökkentés vagy elengedés, szabad kedvezmény adása stb. – támogatni tudná. A másik: a szabályozó és ellenőrző szervezet felállításá hoz a szakemberek biztosítása, ugyanis a távközlés jelenleg önmagában is szakemberhiánnyal küzd – ami különösen a jól képzett, felső fokú szakemberek területén kritikus – , így nincs szabad vagy felszabadítható, megfelelően képzett munkaerő e feladat ellátá sának biztosításához. A fentiekhez meg kell jegyezni, hogy a dereguláció, valamint a tulajdoni monopólium oldásának kérdése a világon mindenütt a fejlődő országokban kap legnagyobb hangsúlyt, mivel a hiányzó állami szerepvállalást egyre inkább a magántőke bevonásával kívánják biztosítani. Ezért elkerülhetetlen, hogy a helyi hálózatok kiépítése és a távközlési szolgáltatások nyújtása tekintetében biztosítsuk a verseny lehetőségét. Ennek feltétele viszont, hogy a koncessziós területi egységek meghatározottak legyenek, a koncessziós díj fizetésének kötelezettsége és mértéke meghatározott, illetve kiszámítható legyen – kizárólagosságot lehet remélni vagy több szereplőt a területen – , a bevételek kalkulálható legyenek, tisztázott legyen a bevételek megosztásának módja a kooperáló szereplők között, a koncessziós terület adatai legyenek hozzáférhetőek, a tervezési alapadatok törvényileg legyenek biztosítva. Meg kell határozni azokat az alapelveket, amelyek mentén a koncessziós társaság átveheti a szolgáltatást a mai monopolista üzemeltetőtől, rendezni kell az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ilyenek: az állami tulajdon, az üzemeltetéshez szükséges területhez kötődő eszközök, anyagi és nem anyagi jogosultságok, kötelezettségek átvétele, szolgáltatási, hálózati, előfizető i szerződések jogfolytonossága, a munkaerővel kapcsolatos kérdések. Röviden: mit köteles átvenni a koncessziós és mit nem. Ennek elvi szabályozása a törvényre tartozik. A vállalkozási térrel kapcsolatos egyéb fontos információk: mennyi időre szól a koncess zió, kizárólagosság adható, vagy korlátozott verseny várható, mi történik a tulajdonnal, ha a befektető nem nyeri el a koncessziót, mi történik a tulajdonnal, ha a koncesszió lejár; pontosan milyen terhek várhatók – koncessziós díj, belépési díj stb. – a f ogyasztói hozzájárulással kapcsolatos szabályok milyenek lesznek? A fenti felsorolásban – nem teljességgel – jelzett szempontok rendezettsége jelenti azt, hogy a vállalkozói tér átlátható. Jelen pillanatban a törvényjavaslat e felvetett kérdéskörökkel nem vagy csak olyan elnagyoltan foglalkozik, hogy pillanatnyilag nem lehet a vállalkozói tér átláthatóságáról beszélni.
