Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓSA LAJOS, a FIDESZ képviselőcsoport vezérszónoka:
1560 épüljenek ki, hiszen mi értelme van annak, hogy egymás mellett fussanak ugyanazt a célt szolgáló vezetékek? A másik, ami a monopóliumszerkez et mellett szól, mint szokásos érv, az a finanszírozási problémákkal van öszefüggésben, nevezetesen, hogy a távközlési hálózat beruházása meglehetősen tőkeigényes dolog. Ugyanakkor a jövedelem csak bizonyos típusú távközlési szolgáltatásokban és bizonyos t ípusú távközlési hálózatokban termelődik, nevezetesen leginkább a helyközi és a nemzetközi szolgáltatásokban, míg a helyi, lokális szolgáltatásokban sokkal kevésbé. Éppen ezért, hogy a helyi társaságok, a helyi szolgáltatás is finanszírozható legyen, egy ú n. keresztfinanszírozást kell megvalósítani, nevezetesen a képződött jövedelmeket a magasabb jövedelmezőségű hálózatokról az alacsonyabbak felé kell csoportosítani, és ezt könnyű megoldani monopóliumszerkezetű piac esetében. Ugyanakkor azt kell mondanom, h ogy nagyon sok érv szól amellett, hogy a távközlés fejleszthető versenyszituációban is. Még akkor is, ha olyan alacsony szintről kell fejleszteni ezt, mint ami jelenleg Magyarországon van. Először is le kell szögeznünk, hogy a világban számos helyen épülte k ki párhuzamos rendszerek, és nemcsak önmagában azért, mert túlságosan szűk volt a kapacitás, hanem azért, mert ezt a technika fejlődése lehetővé tette. Gondoljuk csak meg azt, hogy az optikai gerinchálózat vagy az ún. alaphálózat – ahogy a törvény ezt de finiálja – és a mikrohullámú szolgáltatás tulajdonképpen egymásnak versenytársai technológiai értelemben. De hasonlóképpen a vezetékes és a vezeték nélküli távközlési szolgáltatások épp ilyen értelemben versenytársai egymásnak. Az ún. értéknövelt szolgálta tások, ezek ilyen speciális szolgáltatások, mint a beválasztás, mint a konferenciaszervezés, távoktató tanfolyamok stb., stb., rendkívül széles ezeknek a palettája, ezek mindmind versenyszerű körülmények között fejleszthetőek. És ott van a saját célú hál ózatok vagy az ún. külön célú hálózatok fejlesztése, ami szintén versenykörülmények között történik szerte a világban. Ha ezeket az érveket összevetjük, akkor a következő konklúzió vonható le ebből: bizonyos értelemben el kell azt fogadni, hogy a távközlés i piac mindig is fog rendelkezni a jelenlegi technológiai fejlettségi szinten és a jelenlegi ismereteink szerint ezt mindig hansúlyozni kell, bizonyos monopolszerkezettel, bizonyos monopoladottsággal. Itt még a monopolhelyzetek mellett felsorakozott érvek mögé lehetne bizonyos skálahozadéki folyamatokat, illetőleg a költségfüggvények additív voltából származó folyamatokat említeni. Azonban a dolog lényege az, hogy a monopólium csak korlátozott lehet megítélésem szerint. És nem önmagában a monopóliumelleness ég az, amire a figyelmet irányítani kell e törvény esetében, hanem arra, hogy a távközlési piac ún. megtámadható piac legyen. Szabad legyen a különböző újonnan létrejött szolgáltatók belépése a piacra, ne legyen olyan jogosítványa semmilyen szolgáltatónak, ami megtámadhatatlan, ami bebetonozza a monopolhelyzetébe, hogy ne érezze azt a fenyegetést, amit az új piaci szereplők jelentenek. Ha ugyanis ez a fenyegetettség megszűnik, akkor a monopóliumok legrosszabb tulajdonságai fognak érvényre jutni és a hatékon ysági kritériumok, a minőségi kritériumok rendre háttérbe szorulnak. A piaci fenyegetettség biztosítása, a piaci megtámadhatóság biztosítása azonban rendkívül nehéz feladat olyan helyzetben, amiben a jelenlegi magyar távközlés van. Nevezetesen, hogy nem ön magában egy jól működő távközlési piac esetében kell azt kitalálnunk, hogy hogyan biztosíthatjuk a piaci megtámadhatóságot, hanem egy gyakorlatilag nem létező szolgáltatás esetében kell ezt a piaci megtámadhatóságot biztosítani úgy, hogy azok a peremfeltét elek, amelyekről én beszéltem: a tőke bejövetele, a MATÁV privatizálhatósága, mindmind érvényben maradjanak. Ezek után kell megnéznünk azt, hogy a törvény tulajdonképpen milyen szellemiséget valósít is meg. Három kulcsterületre szeretnék utalni ennek kapc sán.
