Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1534 annyira nem vették komolyan az állam szerepét, hogy például sorozatosan Kádár János kötött a párt főtitkáraként államközi szerződéseket. Nos, ezt a helyzetet min denképpen módosítani kell. Módosítani kell azért, mert 1987ben megszületett a jogalkotási törvény, amellyel ez a régi törvényerejű rendelet nincs összhangban, és 1989. október 23án kihirdették a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amellyel ez a régi jogszabá ly szintén nincs összhangban. Tarthatatlan állapot, hogy az ország képe, presztízse szempontjából rendkívül fontos kérdésekben megfelelő szintű jogszabály ne álljon rendelkezésre. Ami a konkrét aktualitását illeti a törvénynek, szeretném emlékeztetni a tis ztelt Házat, hogy a házbizottság közel egy éve, 1991. május 8án a következő állásfoglalást készítette – ennek egy részét idézem – : Nem eléggé tisztázott, hogy az Alkotmány és az erre vonatkozó más jogszabályok szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozike az előzetes felhatalmazás megadása, vagy erre az országgyűlési aktusra nincs szükség. Számos plenáris ülésen elhangzott felszólalás is utalt a hatásköröket pontosan meghatározó törvényi rendelkezés szükségességére. Ennek hiányában ugyanis nem határozható meg pontosan az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány nemzetközi szerződések kezdeményezésére, megkötésére vonatkozó hatásköre. A házbizottság ugyanebben a határozatában felkérte a Kormányt, hogy gyorsítsa meg a nemzetközi szerződések megkötésér e vonatkozó törvényjavaslat előkészítését és benyújtását. Nos, ha mi ezzel a törvényjavaslattal előálltunk volna néhány hónapon belül, azt hiszem, jogos lett volna az, hogy ebben a kérdésben nem indokolt a törvényjavaslatunk tárgyalása. Azóta azonban néhán y hét kivételével egy év eltelt. Nyoma sincs annak, hogy ebben az alapvetően fontos jogalkotási és az ország külkapcsolatai szempontjából fontos kérdésben a törvényjavaslat olyan stádiumban lenne – előkészítése olyan stádiumban lenne – , hogy a Parlament ez t a közeljövőben tárgyalni tudja. A magunk részéről a konstruktivitás keretében azt kívánjuk elérni, hogy ha a Kormány kapacitása nem biztosította ennek az alapvetően fontos törvényjavaslatnak a Parlament elé hozatalát, akkor a konstruktivitásunk keretében ezzel a törvényjavaslatunkkal előálljunk. Természetesen nyitottak vagyunk bármiféle módosító indítványokra. Azt azonban nem tartjuk szerencsésnek, hogy ez a kérdés továbbra is beláthatatlan ideig, egy várhatóan előterjesztendő kormányjavaslatig rendezetle n maradjon. Az egész ország szempontjából nem közömbös, hogy a nemzetközi szerződések a magyar joghoz hogy viszonyulnak, hogy a nemzetközi szerződéseknél az a diktatúrákban szokásos gyakorlat érvényesüle, hogy az ország kifelé szerződéseket köt, befelé az onban ez nem jelentkezik. Éppen ezért mindenképpen indokoltnak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés a mostani törvényjavaslatunkat ebben a javított formában – az elmúlt heti döntéstől eltérően – vegye napirendjére. Befejezésként szeretném idé zni egykori zalai képviselőtársamat, Csengey Dénest, aki annak idején azt mondta, hogy "Európába – de együtt". Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, úgy gondolom, hogy itt egy konkrét lehetőség annak a bizonyítására, hogy Csengey Dénes idézett mondata nemcsak p olitikai jelszó volt, hanem élő politikai valóság. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján indítványozom az önálló indítvá ny napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat! – (Szavazás.) Megkérdezem az államtitkárokat, hogy hogyan szavaznak. (Sárossy László és Dr. Tarján Lászlóné nemet int.) Nem. Az Országgyűlés 123 "igen", 115 "nem" szavazatot adott le, 21en tartózkodtak, így a javaslat nem kapta meg a szükséges többséget.
