Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1535 Pál László képviselőtársunk, a Magyar Szocialista Párt részéről, önálló indítványt nyújtott be az 1949. évi XX. törvény – az egykori Alkotmány – módosítására, 5580as számon. Mega dom a szót Pál Lászlónak, a javaslat előterjesztőjének. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Megjegyzésként annyit, hogy a hatályos Alkotmány módosítására nyújtottam be javaslatot: jelenleg is érvényes az 1949. évi XX . törvény, csak számos alkalommal módosította a Parlament – többek között, természetesen, a jelen Parlament is. Módosító indítványom az Alkotmány 10. §ának (1) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez az (1) bekezdés a hatályos Alkotmányban a következőképpen szól: "A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon." Az a javaslatom, egészítsük ki ezt a bekezdést a következő szöveggel: "A magyar állam tulajdonának elidegenítését törvények szabályozzák, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának sza vazata szükséges". Nagyon rövid tehát az az önálló képviselői indítvány, amit előterjesztettem. Ennek apropóját az adja, hogy megkezdtük a Parlamentben az úgynevezett privatizációs törvénycsomag tárgyalását. Két körben lefolytattuk a privatizációhoz kapcso lódó három törvény általános vitájának az első hozzászólásait, és ennek benyomásai, az eközben kialakult vélemény vezetett arra, hogy ezt a javaslatot előterjesszem. Szeretném aláhúzni: nem arról van szó, hogy nem értenénk egyet azzal, hogy a gazdasági tör vények általában feles tövények legyenek. Helyes lépés volt a jelen Parlament részéről, hogy két évvel ezelőtt, a Parlament megalakulása után, úgy döntött az Alkotmányban, hogy megszünteti az alapvető gazdasági törvények kétharmados voltát. Helyes lépés vo lt az is a jelen Parlament részéről, hogy akkor lefolytatott egy vitát a tulajdontörvények alakításának sorsáról – bár én akkor sem értettem egyet azzal, hogy nem fogadtuk el a kétharmadosat. Most, a jelenlegi vita bebizonyította számomra, szükség lenne ar ra, hogy keresse a Ház a konszenzust a privatizáció, az állami tulajdon elidegenítése tárgyában, és ennek a konszenzusnak a lehetősége benne van a mi Parlamentünkben. Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a Kormány sem egy véglegesen kialakult álláspon ttal közelít a privatizációhoz. Számos dokumentum volt már a Parlament előtt – részben tárgyaltuk őket, részben nem – , amelyek a Kormány elképzeléseit tartalmazták. Így az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény 1990 júniusában, ugyanezen év augusztusábanszeptemberében tájékoztatásul megkaptuk a Matolcsy György államtitkár nevével fémjelzett tervezetét a Kormánynak a privatizációs stratégiáról, később Kupa miniszter úr programja foglalkozott ezzel a kérdéskörrel, többször tágyaltuk a vagyonpolitikai iránye lveket, és most napirenden vannak az említett törvények. Szeretnék utalni arra, hogy valamennyi alkalommal pontosodott, változott, módosult a Kormány álláspontja is. Én ezzel csak azt szeretném aláhúzni, hogy ez nem egy kialakult, egyszer s mindenkorra eld öntött, egyetlen lehetséges változat, amely előttünk fekszik, és amelyet nagy valószínűséggel el fogunk fogadni. A privatizációnak más módszereit is érdemes lenne egymás között egyeztetni és keresni a legjobb megoldást. Hogy mennyire van erre lehetőség, bi zonyította az előbb említett kétkörös vita, ahol többek között kormánypárti oldalról is ugyanazokat a kételyeket, bizonytalanságokat éreztem, mint ellenzéki oldalról. Hogy másra ne utaljak: Kánya Gábor képviselő úr, Vona Ferenc képviselő úr, Dragon Pál kép viselő úr szintén fölvetettek ugyanolyan problémákat, mint amelyek ellenzéki oldalról elhangzottak ezen törvénytervezetek vitája kapcsán. Szerintem tehát az egyeztetés, a kétharmados megoldás keresése itt előrevinne, és volna ilyen lehetőség. Meggyőződésem , hogy nem lassítaná a privatizációt magát sem ez a tárgyalás, a tárgyalás ilyen módszere – bár természetesen felmerülhet ilyen gondolat. Azért hiszem azt, hogy nem lassítaná magát a privatizációt, mert a megállapodott módszerek után történő konkrét lépése k, meggyőződésem szerint, sokkal kevesebb támadásnak esnek alá, mint a jelenlegi folyamatban
