Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
148 A semmisségi kérelmet eszerint kizárólag akkor kellene visszautasítani, ha az izgatás elkövetője nemcsak beszélt, de ütött is. Az úri antiszemitizmussal, a Hunniafüzetek és a "Rót Manó"zó Szokolay antiszemitizmusával a büntetőjog amúgy is tehetetlen. Semmi sem indok olja tehát, hogy az új rendszer ismét a pártállam legkiszolgáltatottabb áldozatainak a kárpótlásból való kirekesztésével bizonyítsa demokratikus szigorát. A Kádárrendszer büntetőjogának szegényellenességét jelezte a közveszélyes munkakerülés elleni mind a gresszívebb fellépés is. Amikor összeomlott az általános foglalkoztatás dogmája és megjelent a munkanélküliség, akkor, 1984ben vezették be a munkakerülés büntetéseképpen a szigorított javítónevelő munkát, azaz a dologház dickensi intézményét. Korábban év ente 2300 ember ítéltek el közveszélyes munkakerülésért, és 2 ezer fölött volt azoknak a száma, akiket szabálysértési eljárás keretében ítéltek úgynevezett szabálysértési elzárásra. Az 1984es törvény bevezetése után a bírói ítélettel sújtott, úgynevezett közveszélyes munkakerülők száma kétezer fölé nőtt. A közveszélyes munkakerülés lényege az, hogy bűncselekmény hiányában életmódot büntet. Ez a bűncselekményfajta 1989ben éppúgy megszűnt, mint a tiltott határátlépés. Akik szabadságvesztést szenvedtek egy nem létező bűncselekmény miatt, azoknak a semmisség kimondása, és nyomában a kárpótlás akkor is jár, ha bűnük nem gondolatbűn. Hiszen az 1963 előtti árdrágítók már most jogosulttá válnak a kárpótlásra. Zétényi Zsoltnak volt még egy érdekes megjegyzése. Szó ba hozta a háborús bűnösök kérdését, és ha ezt összekapcsoljuk azzal, hogy Szigethy István beszélt arról, s azokról, akiket a faji törvényekkel kapcsolatos állítólagos úgynevezett bűncselekmény miatt ítéltek el, és ezt összekapcsoljuk azzal, amiről Zétényi Zsolt beszélt, a háborús bűnösök kérdésével, akkor azt hiszem, hogy ezzel lezártnak lehet tekinteni, valóban lezártnak lehet tekinteni az 1939 és 1989 közöti politikai elítéltek kérdését. Én azt gondolom, hogy a magyar büntető törvénykönyv fölöslegesen, o ktalanul cipeli magával a háborús bűnösségnek azt a meghatározását, amelyet az 1945ös jogszabályok adtak a háború utolsó hónapjának sodrában, izgalmai közepette. Ugyanakkor nyilvánvaló az, hogy azokat a háborús bűnöket, amelyeket az ENSZ elévülhetetlennek mondott ki, azoknak az elévülhetetlenségét fenn kell tartani. Azt gondolom, hogy az egész kérdésnek a tisztességes rendezése megkívánná azt, hogy felülvizsgáltassék, hogy melyek azok a háborús bűncselekmények, amelyek az ENSZ által adott értelmezés szerin t is háborús bűncselekmények. Ilyenek a népirtás, ilyenek a hadviselésre vonatkozó Genfi Egyezménynek a súlyos megszegése, és csak ezekre vonatkozzék az elévülhetetlenség. Ez egyúttal módot adna arra, hogy felülvizsgáljanak olyan háborús bűn terhében kimon dott ítéleteket, amelyek igazságtalanoknak bizonyulhatnak. Ennek a felülvizsgálatnak azonban az erkölcsi hitele csak akkor van meg, hogyha nem próbálunk mindenkit felmenteni és mindenkit mentesíteni a bűnösség alól, aki valóban háborús bűnöket követett el. Mert én azt hiszem, hogy voltak ilyen magyar állampolgárok, és ezeknek a magyar állampolgároknak a bűnössége fennmarad még akkor is, hogyha később ezért az ugyancsak nem bűntelen kommunisták üldözték őket. Végezetül azt szeretném jelezni, ha most, a mai n apon lezárulna az általános vita, én szóban jelzem, hogy az itt ismertetett szellemben módosító indítványokat nyújtottam be. Ezek valószínűleg még nem értek be a Ház körforgásába, én remélem, hogy még a mai napon, de legkésőbb a holnapi napon mindenképpen beérkeznek, de szeretném, hogyha az általános vita lezárása ellenére ezek módosító indítványként tekintetbe vétetnének. Köszönöm szépen. (Taps.) Elisabeth Rahn asszony, a Finn Köztársaság védelmi minisztere és kísérete köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Kös zönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt tárgyalásunkat folytatnánk, tisztelettel köszöntöm a vendégpáholyban megjelent Elisabeth Rahn asszonyt, a Finn köztársaság védelmi miniszterét és kíséretét. (Hosszan tartó lelkes taps. A védelmi miniszter feláll va köszöni meg az
