Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DÉNES JÁNOS (független)
1431 Most konkrétan a törvényjavaslatról, ami mindössze két bekezdéssel kívánja kiegészíteni a törvényt, ezzel kapcsolatban is va nnak azonban gondok. Ugyanis nem pontos a szóhasználata és nem világos, hogy az a terminológia, amit bevezet, ez az "ismételt időközi választás" azonose az időközi választással vagy ez egy új fogalomként használatose. Ez azért jelent problémát, mert más szabályt vezet be az ismételt időközi választás esetén a törvény, mint az időközi választással kapcsolatban. Ugyanis a javasolt (6) bekezdés úgy szól, hogy az ismételt időközi választásra az Országos Választási Bizottság egy éven belül köteles kitűzni a vá lasztás időpontját. De nem tartalmazza azt a rendelkezést, amit egyébként ugyanennek a paragrafusnak a (2) bekezdése tartalmaz, hogy milyen időn belül kell megtartani ezt a választást. Tehát én azt gondolom, hiányos, ebben a formájában mindenképpen félreve zető a törvényjavaslat. És ugyan lehet, hogy maga az aktus megszületik egy éven belül, tehát az Országos Választási Bizottság kitűzi a választások időpontját, de miután nincs meghatározva, hogy ez mikor is kell, hogy megtörténjen, innentől mondhatja azt, h ogy két év múlva kerül csak sor vagy kerüljön sor az időközi választás lebonyolítására. Nem szerencsés, ha ilyen értelmezési vagy félreértelmezési lehetőségeket egy törvényjavaslatban benne hagyunk. Ugyanakkor az, ami elhangzott, hogy igazából a kisbéri ta pasztalatok indokolják vagy igazolják csak azt, hogy ehhez a rendelkezéshez hozzá kell nyúlni, azt gondolom, ez is megfontolandó. Tehát nem annyira sürgető a kérdés, nem lehet azt mondani, hogy az időközi választások tömegesen sikertelenek lettek volna az utóbbi időben, ami sürgetővé tenné akár egy ilyen formában is a választási törvény módosítását. Én azt javaslom, hogy átfogó koncepció, illetőleg átfogó reform mentén gondoljuk újra a választójogi törvényt. Erről talán érdemes még egyszer hatpárti kezdemén yezéssel előállni, és a hat pártnak végiggondolni, hogy milyen választási rendszert mentén képzeli el a 94es választásokat. Ha pedig ebben nem sikerül konszenzust kialakítani, akkor is még azokat a technikaieljárási természetű módosításokat mindenképpen meg kell tenni, amelyek, úgy gondolom, hogy elengedhetetlenek a '94es választások előtt. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Dénes János független képviselő úr. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (füg getlen) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az egyik legvilágosabban áttekinthető és aktuális feladatot ellátó és a lényegest a lényegtelentől megkülönböztető, világos törvényjavaslatot nyújtott be a kormány Boross Péter min isztériuma által. Ez a törvényjavaslat kifejezetten e ciklus hátralévő kettő évéről szól, és erre a kettő évre az alaptörvény logikája alapján keresi a megoldásokat. Ezt a törvényjavaslatot a Belügyminisztérium igen jó ízléssel a Parlament elé tárta, mégpe dig előzetes megbeszélések útján, amin a meghívottak jelentős része részt is vett, és többékevésbé a résztvevők a javaslattevővel egyetértettek. A magam részéről is a tisztelt Ház figyelmébe, elfogadásra javaslom e törvényjavaslatot, pontosan azért, mert megfelel annak a célnak, ami ebből a valóságból nőtt ki, amiben vagyunk. Vagyis abból az ellehetetlenült politikai helyzetből, amit olyan élénken ecsetelt az alkotmányügyi bizottság elnöke. A magam részéről korábban hangot adtam – hisz meg is neveztettem – , hogy méltánytalannak, demokráciaellenesnek, társadalomellenesnek tartom a választási törvény követelményét nevetségesen alacsonyra állítani. Éppen ezért tartalmazza azokat a praktikus elemeket a törvényalkotás, hogy ne lehessen végkimerülésig újrázni a v álasztásokat, különösképpen nem a választás előtti utolsó esztendőben. A magam részéről hiszem, hogy az esetlegesen megüresedett helyre a lakosság kellő felelősséggel képviselőt fog választani. Ha meg netalántán nem, akkor nyilván van megoldás rá. Van mego ldás rá, hiszen végső soron még az általam olyanamilyennek nevezett, 1990es választásunkat elősegítő törvény alapján is megvan az az erkölcsi lehetőség, hogy
