Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1337 nem is kell meg bocsátani, ami történt, nem bűn, hanem erény. A mi békés, hosszú, fiskális forradalmunkban nincs ölés, nincs gyújtogatás, de fosztogatás az van bőven. Nekünk vannak törvényeink. Tegyünk érte, nehogy ezek a visszaélések is erénnyé stilizálódjanak. Nagyon na gy figyelmet kell fordítani az összeférhetetlenségi kritériumok meghatározására is és a személyi összefonódások kiszűrésére. A privatizáció folyamatában is, meg a vagyonkezelő rt. és a gazdasági társaságok igazgatótanácsaiban, felügyelőbizottságaiban is. Képviselőtársaim! A felelősségünk óriási. Nemcsak azért, mert privatizálni csak egyszer lehet, és nekünk ezt úgy kell végrehajtani, hogy még sosem próbáltuk. Most kell egyszerre csinálni és megtanulni. A felelősségünk azért is nagy, mert minden tanulópénzt , kárt és veszteséget már a fiainknak és az unokáinknak kell majd megfizetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Pál László, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL L ÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Vona Ferenc után könnyebb a helyzetem, mint ahogy előtte gondoltam volna, hiszen úgy érzem, hogy kormánypárti oldalról is hasonló gondok, kételyek hangzanak el az előttünk álló folyamattal és az előttünk fekv ő törvényekkel kapcsolatban, mint amelyek megvannak ellenzéki oldalról is. Valóban. Az állami vagyon egy darab, egy adott vagyon, melyet nem lehet kétszer privatizálni. Ennek az értéke pontosan nem ismert előttünk, sokfajta számot hallottunk már itt a Parl amentben: a minimális szám, amit én hallottam, az kétezer milliárd volt, egyszer – azt hiszem, hogy a Kisgazda Párttól – 67 ezer milliárdos nagyságrendű számot mondottak el. Nincs előttünk egy vagyonmérleg, nem tudjuk, hogy miből áll az állami vagyon, de mégis csak egyszer privatizálható. Beszélünk az állami vagyon privatizálásáról, nem beszélünk arról, hogy ezt az állami vagyont addig, ameddig nem privatizáltuk, addig jól kell használni; vagy legalábbis keveset beszélünk erről és keveset teszünk érte. Bes zélünk arról, hogy az állami vagyont hatékonyan működtetni az állam nem képes, arról még nem sokat beszéltünk, hogy az állami vagyont ugyanígy nem képes hatékonyan lebontani az állam. Új módszereket kell találnunk, új megoldásokra van szükség a törvény szi ntjén is. Az egész privatizációs folyamatot nemcsak az elmúlt két évben, hanem inkább az elmúlt háromnégy évben zavaró bizonytalanságok, botrányok sorozata kíséri. Ez nagyon sok mindenből származik, többek között a bizalmatlanságunkból is. Kölcsönösen, mi ndenki mindenkivel szemben bizalmatlan. Jó lenne ezt a folyamatot egy olyan társadalmilag és a Parlament által is ellenőrzött folyamattá tenni, ahol ez a bizalmatlanság a minimálisra csökkenhetne. Jó lenne, hogyha ezeknek a törvényeknek a tárgyalását úgy v ihetnénk végig, hogy utána a lehető legtöbben állhassunk fel a parlamenti szavazás végén tiszta lelkiismerettel. Félek, hogy a jelenleg beindított tárgyalási módszer ezt nem fogja lehetővé tenni. Ezért én, ha nem is javaslom, hogy azonnal ügyrendi javaslat ként vegyék tisztelt képviselőtársaim figyelembe, de azt javaslom, hogy mielőtt az általános vitát lezárnánk erről a három törvényjavaslatról, fontoljunk meg egy olyan ügyrendi lépést, hogy nem lennee célszerű a kétfordulós tárgyalás bevezetése ennek a tö rvénycsomagjavaslatnak az elfogadtatása kapcsán. Egy másik ügyrendi javaslatot a gazdasági bizottság is és tudomásom szerint a költségvetési bizottság is már tárgyalt, bár nem vezette még hivatalosan elő ügyrendi javaslat formájában, mégpedig azt, hogy ré szben ezeknek a törvényeknek az egyeztetésére, részben pedig a privatizációval kapcsolatos anomáliák folyamatos tárgyalására, részben pedig az előbb említett parlamenti és társadalmi kontroll egy részének a megvalósítására közös bizottságot állítson fel a Parlament a privatizációs folyamatok figyelemmel kísérésére.
