Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az állam vállalkozói vag... - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1327 A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat és az áll am vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a három privatizációs törvény együttes általános vitájának folytatása. Az előterjesztéseket a 4972es, 4973as és 4974es számon kapták kézhez képviselőtársaim. A tárgyalást képviselői felszólalásokkal folytatjuk. Elsőként Csépe Béla, kereszténydemokrata néppárti képviselőnek adom meg a szót. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a privatizációs törvényjavaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtsem véleményemet. Szokásos a törvényjavaslatok általános vitájában úgy kezdeni, hogy milyen fontos egy törvényjavaslat. Engedjék meg, hogy én azzal kezdjem, hogy ez a törvényjavaslatcsomag létfontosságú. Létfontosságú azért, mert ebben az évben most már valóban meg kell történnie, meg kell kezdődnie a gazdaságban az áttörésnek. Amikor mi már régen megadtuk azt az elméleti alapvetést, hogy piacgazdaság, magántulajdonosi dominancia, állami tulajdon lebontása, akkor nyilvánvaló, hogy az idő múlásával egyre sürgetőbb az, hogy végre a reálszféra fel tudja mutatni az eredményeket. És ebben az értelemben én úgy mi nősítem ezt a három törvényjavaslatot, hogy ez a főcsapás irányában megtett nélkülözhetetlen lépés. Ezért fontos, létfontosságú és sürgős. A privatizációt érintően különféle megítélések vannak a közvéleményben a gazdasági szakemberek részéről is. Egyesek a zt mondják, hogy itt tulajdonképpen a térség leggyorsabb privatizációja zajlik, mások ezt nagyon lassúnak tartják. Mindenesetre azt hiszem, mindenki érzékeli, hogy a privatizáció ügyében valamiféle – így fogalmazok – koncepcionális megtorpanás észlelhető. Ezt mutatja az a vajúdás, ami a vagyonpolitikai irányelvek témájában is megvan. Az intézményrendszer kialakulását ezek a törvényjavaslatok is célozzák, és sajnos, még mindig ott tartunk, hogy intézményrendszer kialakulását sürgetjük. Ezért fölmerül a nagy kérdés, hogy nem késésben vagyunke máris. De amennyiben késésben vagyunk, akkor ez annál inkább aláhúzza ezeknek a törvényjavaslatoknak a sürgősségét és a fontosságát. Engedjék meg, hogy a javaslatcsomag egykét aspektusára fölhívjam a figyelmet. Elsősorb an arra, hogy erre a magyar privatizációra nincsen igazán modell. Nem található. NyugatEurópában a fejlett országokban is hullámzó tulajdonképpen a privatizáció és államosítás. Egyes kormányok az egyikbe kezdenek bele, mások a másikba.
