Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 31. kedd, a tavaszi ülésszak 19. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1218 Elnök Úr, szeretném megkérdezni , hogy amikor Csépe Béla módosító indítványáról szavaztunk, akkor a 10. és 11. pontban levőket is együtt megszavaztuk. Mert azok szorosan nem tartoznak hozzá a koncepcióhoz, hanem külön kérdéseket vetnek fel. Én azt gondoltam, hogy indokolt lenne külön sza vazni róluk, és most nem emlékszem rá… ELNÖK (Dornbach Alajos) : Együtt szavaztunk a 4., 6., 8., 10. és 11. pontokról, és megszavazta a Ház. GAÁL GYULA (SZDSZ) előterjesztő: Tehát akkor így utólag azt gondolom, hogy indokolatlan volt együtt szavazni, és mos t örülök, hogy végül is elfogadtuk. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen az észrevételt. Tehát a végszavazásnak nem látja akadályát senki. Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadjae a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 213 "igen" szavazattal 1 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Következik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Előtte azonban felkérem a belügyminiszter urat, Boross Péter urat, tartsa meg vitaösszefoglalóját. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az átdolgozott törvényjavaslathoz kétszáz körüli módosító indítvány érkezett, mert ma délelőtt is ez ügyben még ülés volt, amelyből 55öt a Kormány elfogadhatónak tart és támogat. Én csak a leghangsúlyozottabb, vagy hangsúlyosabb észrevételekre szeretnék kitérni. Egyetért a Kormány azzal, hogy a javaslat hatálya ne terjedjen ki a helyi képviselők költségtérítéseire. Szintén egyetértünk azzal, hogy a polgármesterek illetményét, szabadságát ne ez a törvény, hanem a jogállásukról szóló törvény tartalmazza. A jegyzők kiemelt szerepére tekintettel egyetértünk az eredeti javaslattal szemben azzal, hogy nem az állami vezető khöz kötődő, hanem önálló szabályozás történjen. Támogatjuk azt is, hogy a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek számára képviseleti közreműködési jogosultságot biztosítson a törvény a fegyelmi eljárás és minősítési ügyekben, ha az érdekelt azt igényl i. Továbbá abban is, hogy az érdekképviseleti szervek az illetményalap éves összegének a megállapításánál észrevételeiket, javaslataikat kifejthessék. Itt a vitában több alkalommal is szó esett az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék hivatalaival kap csolatos aggályokról. Úgy vélem, tájékoztatni kell arról a tisztelt Házat, hogy mivel a felmerült javaslat, miszerint ne vonatkozzon e hivatalokra a köztisztviselői törvény, megoldhatatlan helyzetet teremtene, a Számvevőszék elnöke és az Alkotmánybíróság f őtitkára egyetért azzal, hogy az eredeti javaslat ne változzon. Más kérdés, ha az aktuális törvényeik napirendre kerülnek, akkor bizonyos közszolgálati szabályokat abba beépíthetnek.
