Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 30. hétfő, a tavaszi ülésszak 18. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
1173 bent – meggyőződésem szerint – ebben az előterjesztésben, amely egyszerű gesztussal úgy szól, hogy az álla mi vagyonkezelő részvénytársaságba tömörülő cégeknél, ha azoknak pénzintézetekben tulajdonosi hányaduk van, tehát tulajdonosi részesedésük van, akkor a megalakulással egy időben ezt elvonja, és az állami vagyonkezelő kezében helyezi el. Ez lehet, hogy jól hangzik, de a valóságban végrehajthatatlan, márminthogy szakmailag, közgazdaságilag, és a gazdasági társaságokról szóló törvényben végképp végrehajthatatlan, hiszen ez azt jelenti, hogy egyes cégek, amelyekkel én tegnap akár hitelezői, akár együttműködési szerződést kötöttem, e törvény erejénél egyik percről a másikra a vagyonuk egy jelentős részével legyengülnek. Erre az a válasz, hogy kezességet vállal az elvont vagyon – az legyen, mondjuk 20% – értékig az állami vagyonkezelő részvénytársaság, nem lehet k omoly közgazdasági válasz. Egyszerűen nem lehet, abszolút komolytalan! Hiszen egy 20%os vagyoncsökkentéssel egy egyébként eredményes cég akár tönkre is mehet! Tehát nem 20% veszély fenyegeti a szállítóit, hanem 100% veszély fenyegeti a szállítóit. Úgyhogy ha létre akarok hozni egy vagyoncsökkentést, tessék betartani a gazdasági társaságokról szóló jogszabályt, amely ilyenkor a szállítóknak, hitelezőknek bizony tiltakozást, vétót és sok egyebet tesz lehetővé, követelhetik a vagyoncsökkentés előtt a tartozás ok teljes körű és azonnali rendezését, mert ők egy szegényebb cégnek nem kívántak hitelezni. És ez nem véletlenül van bent a gazdasági társaságokról szóló törvényben, hanem védi a gazdaság szereplőit – én úgy gondolom, az állammal szemben is védenie kell, mert szeretném, ha egyszer megvalósulna Füzessy Tibor képviselőtársam óhaja, aki azt mondta, hogy a magántulajdon az ő gondolatukban is prioritást élvez az állami tulajdonnal szemben. Én úgy gondolom, ez volna a helyes, bár a magyar Alkotmányból nem követk ezik, a magyar Alkotmány ezt még egyenlő szintre helyezi. Én kollégáimmal mintegy másfél évvel ezelőtt ezirányú alkotmánymódosító javaslatot adtam a Kormánynak, nem utasította el, de válasz nem született ennek kapcsán. De az államnak, ha nem is a másodlago s, de az elsődleges szerepe már biztos, hogy nem tartható fönn, azzal szemben minket mindenképp meg kell védeni. De az is igaz – és ez finomabban elhangzott már egy előzetes hozzászólásban – , hogy a pénzintézeti tulajdonostársak egyáltalán nem biztos, hogy partnerként szeretnék tudni a tulajdonosában most megváltozó üzletrésztulajdonost, aki eddig egy vállalat volt, amelynek csak közvetve volt tulajdonosa az állam, most pedig az állami vagyonkezelő részvénytársaság lenne. Ezért ezt nem lehet törvénnyel elv onni. A szándékot meg lehet fogalmazni, csak biztosítani kell a pénzintézetekben lévő többi tulajdonosnak például az elővásárlási jogát. És akkor nem névértéken kerül át, hanem azon az értéken, amit hajlandók érte fizetni. És ha a névértéken a partnerek me gveszik, akkor versenyezhet ebben a vásárlásban az állami vagyonkezelő részvénytársaság. Megfogalmazhatjuk feladatául, céljául, hogy vásárolja ki a pénzintézeti követeléseket, de ez persze arra utal, hogy az államnak nem szimpatikus, ha túlzottan privatizá lt a magyar pénzügyi rendszer. Én úgy gondolom, ez nem támogatandó cél, de ha már megfogalmazza és elfogadja, akkor csak a törvények szellemében illene végrehajtani azt. Nem hiszem, hogy ez benne maradhat. A kodifikációs összhangra csak néhány példát emelt em, de sokkal több jogszabályunkkal ütközik, sokkal több pontjában az előterjesztés. És én azt hiszem, hogyha a módosító javaslatok megszülettek, nem illene azonnal a tisztelt Ház elé szavazásra hozni a javaslatot, hanem ezt megelőzően egy erős kodifikáció s kontrollnak kellene alávetni. Alapvető törvénykezésünkről van szó! Szeretném itt is, elvben is elmondani, hogy az előterjesztés kicsit nagyvonalú. Úgy gondolom, hogy hosszú egyeztető munka eredményeként alakultak ki azok az összeférhetetlenségi é s azok az ellenőrzési szabályok, amelyeket a tisztelt Ház elfogadott az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatban, mind az igazgatótanácsra vonatkoztatva, mind az Állami Számvevőszék szerepére, ellenőrzési körére, mind pedig a parlamenti beszámolási kötelezet tség kétoldalúságára és időszakosságára vonatkoztatva. Nem látom értelmét, sőt egész egyszerűen nem értem, hogy egy terveiben ennél nagyobb konglomerátum fölött az állami vagyonkezelő részvénytársaságnál miért olyan nagyvonalú ez az előterjesztés és ad sok kal enyhébb összeférhetetlenségi szabályokat.
