Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERBOVITS JENŐ (FKgP)
1072 illetve felszámolás után csak nagyon nehezen, nagyon későn és csökkentett menyiségben juthatnának pénzükhöz. Nagy a valószínűsége annak, hogy a vállalat feljavítása, majd privatizációja érdekében a hitelek egy részére állami garanciát kell szereznünk. A kistermelők helyzetére természetesen külön figyelemmel van a tárca. Abban azonban, hogy a gazdák első helyen jussanak pénzükhöz, a bankok és más szállítók megértő hozzáállása is szükséges, tekintettel a csődtörvény előírásaira. Ezt a magatartást kérjük a bankoktól, hiszen a cső deljárásban történő egyezség a modellje a jelenleg folyamatban levő alkunak, melynek eredményeképpen hamarabb kerülhet akár külföldi működő tőke a vállalathoz, s a hitelezők előbb juthatnak pénzükhöz. Summázva tehát: a vállalat vezetésével, az ÁVÜvel és m ásokkal együtt megpróbáljuk a vállalat felszámolása helyett annak feljavítását, majd privatizációját megoldani. Így a gazdák nem kártalanításhoz jutnak, hanem hosszú távon zömében exportra termelő üzemnek adják el állataikat a megkötendő szerződésekben meg határozott módon. A szelestei Kőrismenti Mezőgazdasági Tsz mint kistermelői integrátor esetében kisebb volumenű tartozásokról van szó. A tsz Vas megyében a jelen helyzetben 5 kistermelőnek, GyőrSopronban 15nek, Fejér megyében 12nek tartozik, összesen 2 millió 508 ezer forint értékben. Szeretném azonban azt is megjegyezni, hogy ez a tartozás alig van összefüggésben a tszátalakulásokkal, mint ezt képviselő úr említette, hisz ez a tartozás tavaly keletkezett. Ellenőriztük a tsz helyzetét. A tavaly beindul t körbetartozási folyamat eredményeként a húsipari vállalatok 168 millió forinttal tartoznak a szelestei Kőrismenti Tsznek, a tsz mintegy 100 millió forinttal a különböző megyei OTPknek. Az érintett sárbogárdi kistermelőknek ez persze nem vigasz. A telj es igazság érdekében azonban elmondom, a kistermelők egy másik csoportja viszont a tsznek tartozik mintegy 76 millió forinttal, melyből a Győr Megyei Bíróság 5,5 millió forintot már megítélt a tsz javára. Ilyen helyzetben nehéz eldönteni, hogy a tartozó v agy a hitelező kistermelő panaszára figyeljünk jobban. Valószínű, mindkettőre egyformán kell. Ezeknek az embereknek más módon kell segítenünk. Az Agrárpiaci Rendtartás eszközeivel a termelésbiztonságot fogjuk megteremteni, a Terméktanácsban érdekeiket közv etlenül tudják megfogalmazni. Képviselő urat mint a Parasztszövetség társelnökét pedig arra kérem, hogy a termelőket a szerződéses fegyelem előnyeiről segítsen meggyőzni, s akkor az ilyen helyzeteket megelőzhetjük. Kritikus esetben pedig – mint érdekképvis elet – segítsék közvetlenül a termékpálya résztvevőit egy jó kompromisszumhoz. Úgy gondolom, ez utóbbi nem annyira kormányzati feladat. Köszönöm, hogy meghallgattak. Kérem az interpellációra adott válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) E LNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Kétperces viszontválaszra átadom a szót Gerbovits Jenő képviselőtársunknak. GERBOVITS JENŐ (FKgP) Mélyen Tisztelt Miniszter Úr! Én nagyon szomorú vagyok. (Zaj és derültség.) Gratulálok urak, ezen lehet m osolyogni, de ha a parasztot megkérdeznék, hogyha önök vagy a miniszter úr, vagy én egy év múlva nem kapom meg a fizetésem, és a házelnök azt mondja, hogy peresítsem, menjek az ügyvédhez, mint ahogy miniszter úr mondta a szabolcsszatmári termelőknek Szűcs M. Sándor két héttel ezelőtti interpellációjára válaszolva, én nem hiszem, hogy ilyen vidámak lennének. Igazán nagyon boldog voltam, miniszter úr, mikor megtudtam, hogy Kaposvárra megy, és ezt az ügyet nem nekem kell a tisztelt Ház elé hozni. De mikor meg tudtam, hogy szegény kárvallottak úgy jártak, mint az egyszeri falusiak, ahova erőművész érkezett, kiválasztotta a legerősebb 10 dali fiút, mondván, hogy csak nyomják az ajtót kifelé, ő egyedül is benyomja a tízet, míg valakinek eszébe
