Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1071 meggyőznöm abban a tekintetben, hogy – ha úgy tetszik – közös erőfeszítéssel ezt a nagy gondot megoldjuk. Kérem a válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Gergátz Elemér földműve lésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a képviselő úr kérdéseire a válaszadás sorr endjét felcseréljem, ugyanis hasonló problémakörökről, de két különböző súlyú témáról van szó. Szeretném a nehezebbel kezdeni: Kaposvárral. Amennyire népszerű és képviselői szempontból hasznos a kistermelői érdekek hangoztatása a Parlamentben, annyira néps zerűtlen dolog ebben a témában megmondani az igazat, a népszerűtlent. A Kaposvári Húsipari Vállalat jelenlegi gazdasági helyzete kritikus. Fizetőképessége, illetve képtelensége illusztrálására elmondom: a vállalat '91 december 31i halmozott vesztesége töb b mint 800 millió forint volt, összes tartozása 2,2 milliárd forint, amelyből rövid lejáratú hitelállománya 1,5 milliárd. Vagyonértéke cca. 2,5 – 3 milliárd forint, üzleti és felszámolási értéke ezt meg sem közelíti. A vállalat kapacitáskihasználtsága decemb er végénjanuárban 5 – 15% volt, elvesztette belső piacait, fizetésképtelenné vált. A húskombinát fizetésképtelensége miatt kritikus helyzetbe sodort több termelőszövetkezetet és takarékszövetkezetet. A kistermelők követelése körülbelül 100 millió forint, de mivel ez több mint 3000 gazdát jelent, a közhangulatot erősen rontó kérdésként is jelentkezik. Február 9én voltam Kaposvárott lakossági fórumon, a közvetlen érdekelteknek is elmondtam a következőket: azok a negatív körülmények, amelyek általá ban az élelmiszeripart érintik, ebben a vállalatban koncentrálódtak. Kifejezésre jutott a helytelen termelési és gazdaságpolitika, amelyet a korábbi években folytattak, a vállalati vezetés alkalmatlansága, az egycsatornás piac kérdése. A vállalat korábbi v ezetése a privatizációt a "minél rosszabb, annál olcsóbb lesz" elv szerint képzelte el, s a vállalat vagyonát 45 kft.n keresztül próbálta működtetni. A húsipari vállalatok vezetőinek nyári vizsgáztatása során a vállalat igazgatója épp olyan gyengén szere pelt, mint a gyakorlatban. Leváltottuk és a helyébe átmenetileg megbízottként Liptai Sándor igazgatóhelyettest neveztük ki, majd november 28án pályázatot írtunk ki a Kaposvári Húskombinát igazgatói munkakörének betöltésére. A beérkezett pályázatok elbírál ása és a szóbeli meghallgatás után Schmidt Ottót neveztük ki a vállalat élére '92 február 13án. Mindezzel párhuzamosan a minisztérium a válsághelyzet kezelésére más módon is próbált segítséget adni. A vállalat talpraállítása és éppen a szállítói tartozáso k rendezése érdekében kezdeményeztük a zártkörű részvénytársasággá alakítást, ahol a nagyobb szállítók követeléseinek bizonyos hányadát részvénnyé konvertálhatják. A szállítók nem tudták azonnal elfogadni a koncepciót, látva azonban, hogy a pénzükhöz jutás nak ez az egyedüli járható útja, ma úgy tűnik, hogy 4050 gazdaság csaknem 120 millió forint értékben hajlandó követelését részvénnyé konvertálni. A bank szintén 120 millió forintos nagyságrendben hajlandó az adósságokat részvénnyé átalakítani. A fenti cső deljárás előtti egyezség megfelelő alapot teremtett külföldi, alacsony kamatozású hitelek felvételére, esetleg külföldi érdekeltség bizonyos mértékű belépésével is. Ez adhat módot a szállítói követelések fokozatos rendezésére, illetve első lépésben a válla lat fizetőképességének helyreállítására. A vállalat új igazgatója nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a csődöt, illetve a felszámolást elkerüljék. Egyébként ez felel meg leginkább a szállítók és a kistermelők érdekeinek. Csődeljárás,
