Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
1061 elemezzük – a Kormány kérjen parlamenti jóváhagyást, első alkalommal a törvény elfogadásakor, a továbbiakban pedig a vagyonpolitikai irányelvek keretében. Ez úg yis szükségképpen napirendre kerül majd minden vagyonpolitikai irányelv tényleges tárgyalásakor. Azután azt javasoljuk, hogy az állami tulajdon irányítását, átrendezését és privatizációt szolgáló központi szervezet – vagy szervezetek, ha létrejön a vagyonk ezelő részvénytársaság – igazgató tanácsában társadalmi képviseleti túlsúlyt indokolt előírni, a miniszterelnök a kinevezési jogát ennek a keretében gyakorolja. Azután azt javasoljuk, hogy a vagyonkezelő rt. és a Vagyonügynökség a tulajdonkezelésre és vagy oneladásra vonatkozó jelentős kezdeményezéseiket terjesszék az érdekegyeztető tanács elé véleményezés céljából, és annak ismeretében döntsenek, ha lehet, egyetértésben. Azután azt javasoljuk, hogy az állami tulajdon többségével megalakuló gazdasági társasá gokban egyszeri alkalomra indokolt lenne véleményezési és vétójogot biztosítani a munkavállalóknak az első számú vezető tulajdonosi kinevezésével kapcsolatban. Hangsúlyozom: egyszeri jogról van szó, ami az adott helyzetben nagyon erősítené a közvélemény és a kormányzat, az Országgyűlés kapcsolatát. Végül nem helyeseljük, hogy az állami vagyonkezelés a javaslat szerint elvonja és központosítsa az önkormányzó állami vállalatok banki részvényeit. Ez gyengítené a kereskedelmi bankok vállalati kapcsolatait, végü l inkább káros, mint hasznos lenne. Ezt a módszert csak az állami felügyelet alatt álló vállalatok esetében tudjuk elfogadni. Végül engedjenek meg egy apró megjegyzést. Nagyon markánsan tartalmazzák a tervezetek a munkavállalók véleményének a kikérését – é s helyesen – a szociális, a kulturális és a munkakörülményekkel kapcsolatos kérdésekben, de valószínűleg elírásból olyan megfogalmazás szerepel a törvényjavaslatban, hogy a munkavállalók jogot kapnak arra, hogy közöljék egyetértésüket a tervezett intézkedé sekkel. Szerintem jogot kell kapniok arra is, hogy közöljék egyet nem értésüket, és ennek legyen valami hatálya. Ennyi a mondanivalóm, köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Kósa Lajosnak, a FIDESZ képviselőcsoportja vezérszónokának. Kérem. Felszólaló: Kósa Lajos a FIDESZ képviselőcsoport nevében KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A vitában felszólalók már többször hangsúlyozták, ezért én nem tartom szüksé gesnek, csak megemlítem, hogy valóban ez a javaslatcsomag, amit most tárgyal a Parlament, ez a gazdasági átalakulás alap törvényjavaslata. Éppen ezért nagyon sajnálatosnak tatom, hogy úgy került a tisztelt Ház elé a törvényjavaslat, hogy előtte a Kormány m eg sem próbálta kikérni a parlamenti frakciók véleményét, és egyáltalán nem tett erőfeszítést arra, hogy valamilyen konszenzust keressen ebben a kérdésben. Márpedig ez szerintem nagyon fontos, hiszen itt az állami vagyon sorsáról van szó és a privatizációr ól, ami – hangsúlyozom – azt jelenti, hogy az állam vagyonáról, nem pedig a Kormány vagy ne adj isten, a koalíciós pártoknak a vagyonáról. Hogy ez nem történt meg, azt szerintem többek között az is magyarázhatja, hogy ez a javaslat eredetileg a kormányprog ramban és a Kupaprogramban sem szerepelt – egészen más koncepciók alapján képzelte el akkor a Kormány a privatizációt. Tisztelt Ház! A privatizációról már sokan hangsúlyozták azt, hogy milyen fontos, alapvető a magyar gazdaság átalakulása során. A privati záció alapvető értelme, hogy tisztázott tulajdonviszonyokat teremtsen a gazdaságban, hogy ezen keresztül a magántulajdon hatékonysága érvényesülhessen. Önmagában azonban ez nem elegendő a privatizáció sikeréhez: a privatizációnak számos más feltételt is ki kell elégíteni. Ilyen az, hogy azt a decentralizációt, ami egyszer már
