Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1038 is egyértelműen elkülönül egymástól az állam vállalkozásokat működtető tulajdonosi szerepe és a közhatalmi, valamennyi vállalkozásra ható szabályozó funkciója. A tartós állami tulajdonban maradó vagyonnal rend elkező gazdálkodó szervezetek körét, illetve az állami tulajdoni hányad arányát a Kormány rendeletben állapítja meg. Ez a Kormánynak olyan kötelezettsége, amelynek az Országgyűlés által a törvényben rögzített – és hangsúlyozom, hogy a törvényben rögzített – szempontok alapján tesz eleget. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási konstrukció lényege tehát az, hogy a Parlament határozza meg a tartósan állami tulajdon kijelölésének stratégiai szempontjait, de a konkrét, a kívánatos gazdaságpolitikának megfelelő válogatást a végrehajtásért felelős Kormány végzi el. Ez nem egy végérvényes döntés, a jövőben is mód nyílhat a privatizálható vagyon tartós állami tulajdonba, körbe utalására, vagy onnan fordítva, a privatizálandó vagyonhoz való átcsoportosításá ra, ha a megváltozott körülmények miatt ez indokolttá válik. Hasonlóan a nyugateurópai országok gyakorlatához, a tartósan állami tulajdonba kerülő vagyon mértéke 25 – 30%. Az ott szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen mértékű tulajdont indokolt az állam eredményes működése érdekében az állam részére biztosítani. A tartósan állami tulajdonba kerülő vállalkozói vagyon nagyobb hányadát jelenleg az állami vállalatok kezelik. A jövőben ezeket a vállalatokat az állami vagyonkezelő részvénytársaság gazdasá gi társaságokká alakítja át. Alapvető változás a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy az állami vagyonkezelő részvénytársaság nem kezelője, hanem tulajdonosa lesz a hozzá rendelt vagyonnak. Az állami vagyonkezelő részvénytársaság gondoskodik a tulajdo nába került állami vagyon működtetéséről, hasznosításáról, szükség esetén az értékesítéséről, a törvényjavaslatban meghatározott korlátozásokkal. A tartós állami tulajdonlás néhány területén, például az országos közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálko dó szervezetek felett, speciális helyzetükre, jellegzetességükre tekintettel, nem a vagyonkezelő részvénytársaság, hanem a tevékenység ellátásáért felelős miniszter gyakorolja a vagyonkezelő részvénytársaságot megillető tulajdonosi jogokat. A kormá nyrendeletben tételesen kijelölt vállalatok kivételével valamennyi vállalat teljes mértékben privatizálható. Más szempontokat kellett figyelembe venni az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvény javaslat előkészítése során. A privatizáció NyugatEurópából kölcsönzött modellje kisszámú, de jelentős vállalat privatizálására lett kidolgozva. A gyors ütemű, szerteágazó privatizáció esetén az ott alkalmazandó megoldások nálunk csak néhány nagyvállalatr a alkalmazhatók, ezért az esetek többségére új megoldásokat kellett találni. A privatizáció végrehajtásához szükséges jogi keretek az elmúlt három évben a társasági, befektetési és átalakulási törvénnyel, illetőleg a Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről szóló törvényekkel, azok folyamatos módosításával lényegében kialakultak. Ezek a törvények azonban részben, mivel különböző időben jöttek létre, koncepcionális eltéréseket tartalmaznak, részben egymáshoz való kapcsolódásuk nehézkes. A sza bályozás alkalmazása túl bonyolult, egyes esetekben a külföldiek, illetve a magyar vállalkozók számára is áttekinthetetlen. Ezért a törvényjavaslat alapvető célja, a privatizáció gyorsításán túl, a gyakorlatban felmerült joghézagok, jogbizonytalanság kiküs zöbölése, a hatályos jogszabályokban rögzítetteknél egyszerűbb megoldás kidolgozása. Az áttekinthetőséget, a joganyag kezelhetőségét szolgálja, hogy mindezekről egy összefoglaló törvény rendelkezik. Mint említettem, a tervezett módosítások jelentős részét az egyszerűsítés szándéka vezeti. Így a jövőben nagyobb szerepet kaphat a gyakorlatban már egyébként is elterjedőben lévő, szakértő cégek bevonásával történő privatizáció. E téren a törvényi szabályozás
