Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1039 garancia lehet arra, hogy a privatizációs folyamat té nylegesen felgyorsuljon, illetve széles vállalati körben egyszerre nagy tömegben folyhasson az állami vagyon értékesítése. Így ésszerűbbé tehető a privatizációval kapcsolatos kormányzati munkamegosztás. Ezzel érhető el az e feladatok ellátásáért továbbra i s felelős Állami Vagyonügynökség tehermentesítése. További radikális változást jelent az úgynevezett kényszertársaságosításra vonatkozó szabályok bekerülése a törvényjavaslatba. Ennek oka, hogy a vállalatok átalakulása nem húzódhat el évekig, e folyamatokn ak belátható időn belül be kell fejeződniük. Ezért azokat a vállalatokat, amelyek átalakulásukat 1992. december 31éig nem kezdték meg, az Állami Vagyonügynökség az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó szabályok szerint gazdasági tá rsaságokká alakítja át 1993. június 30áig. Ebből az következik, hogy Magyarországon ettől az időponttól az állami vállalat mint a piacgazdaságtól idegen szervezeti forma, megszűnik. Természetesen bármilyen módon is alakul át az állami vállalat, az állami vagyon védelméről rendelkező szabályokat a jogutód gazdasági társaság létrejöttéig maradéktalanul be kell tartani. A törvényjavaslat korrekcióval magába építi és egyben továbbfejleszti az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII . törvény rendelkezéseit is. Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy összhangba hozza a tartós állami tulajdonra, illetve az időleges állami tulajdonra vonatkozó törvényj avaslatok által érintett törvények rendelkezéseit az új jogi szabályozással. Az érintett jogszabályok nagy száma, a módosítások jelentősége és terjedelme tette indokolttá a külön törvényben történő szabályozást. Ezek közül megemlíteném, hogy a gazdálkodó s zervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvényt a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek átalakulására vonatkozó rendelkezéseit a szükséges módosításokkal az időlegesen állami tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatba, míg a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulására vonatkozó rendelkezéseit beépíti – szintén a szükséges módosításokkal – a társasági törvénybe. Természetes az is, hogy az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényjav aslatokkal összefüggésben alapjaiban módosul az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény is. Ezek közül egyet említenék meg: a törvényjavaslat hatálybalépését követően új vállalat csak a szervezeti egységek önállósulása révén jöhet létre. Tisztelt Országgyűlés! Külön figyelmet érdemel, hogy meddig élnek, meddig maradnak hatályban az ismertetett törvényjavaslatok. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó állami vállalkozói vagyonra vonatkozó szabályozások hos szú életűek, ezért a vagyonkezelő részvénytársaság, illetve az általa létrehozható vagyonkezelő holdingok is hosszú távú szabályozást igényelnek. Ezzel szemben, ahogyan az a törvényjavaslat címéből is megállapítható, az időlegesen állami tulajdonban levő v agyonra vonatkozó rendelkezések a jogalkotó által megkívánt feltételek teljesülése esetén kiürülnek, megszűnnek, hatályukat vesztik. Nyilvánvaló például, ha valamennyi állami vállalat átalakul gazdasági társasággá, nem lesz szükség az állami vállalatok áta lakulására vonatkozó szabályokra, illetőleg az állami vagyont ilyen formában védelmező rendelkezésekre. Az alkalmazott kodifikációs technika lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a törvényjavaslat egyes fejezeteit úgy lehessen hatályon kívül helyezni, hogy a z a még szükséges rendelkezések alkalmazásában jogértelmezési nehézséget ne okozzon. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatok már az előkészítés során is nagy vitákat váltottak ki. Magyarázható ez egyrészt azzal, hogy nincs klasszikus m odell, nincs követhető recept, amit átvezetnénk és ami egyértelmű megoldást jelenthetne ezekre a feladatokra; másrészt azzal, hogy bár a végső cél: a szociális piacgazdaság létrehozásában valamennyi fél értsen egyet, de annak gyakorlati megvalósítását másmás módon képzeljük el.
