Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
103 Igen, tudomásul veszem, Elnök Úr. Interpelláció: Solt Ottilia és Kőszeg Ferenc (SZDSZ) – a belügymini szterhez – "Az idegenrendészeti akció némely furcsa eredménye" címmel ELNÖK (Vörös Vince) : Solt Ottilia és Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői interpellációt nyújtottak be a belügyminiszterhez "Az idegenrendészeti akció némely furcs a eredménye" címmel. Melyik képviselőtársunk kívánja elmondani az interpellációt? (Kőszeg Ferenc feláll.) Kőszeg Ferenc képviselőtársunknak átadom a szót. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az interpellációt é n mondom el, és megállapodásunk értelmében a viszontválaszt Solt Ottilia fogja elmondani. Január 3án – mint az a sajtóközleményekből is tudható – a magyar hatóságok magyar rendőri kísérettel 57 kínai állampolgárt adtak át a Kínai Népköztársaság hatóságain ak. Olyan emberekről van szó, akik szabályos útlevéllel jöttek ide, a tartózkodási engedélyük lejárt, és ezért került sor a visszatoloncolásukra. Az őket kísérő személyek elmondták azt, hogy amikor megérkeztek, akkor a kínai hatóságok körülvették ezeket a személyeket, leguggoltatták őket és addig, ameddig ők a repülőtéren tartózkodtak, addig végig a repülőtéren kellett guggolniuk, meglehetősen hidegben. Az első kérdésünk az, hogy biztosítva látjae a miniszter úr az emberi jogoknak olyan fajta érvényesülésé t, amelynek következtében nem kelle attól tartanunk, hogy ezeket a kínai állampolgárokat, különböző emberi jogaikat sértő atrocitások érik, jóllehet tudatában vagyunk annak, hogy ők magyar előírásokat, jogszabályokat megszegtek. Január 18án arról értesít ettek, hogy a kerepestarcsai táborban olyan kínai állampolgárok is vannak, akiknek az úti okmányai rendben vannak, és szabályos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Magyarországon. Én akkor rögtön felhívtam az Országos Rendőrfőkapitányságnak az ügyeletét , annál is inkább, mert az értesítés szerint arról lett volna szó, hogy ezeket a kínai állampolgárokat a következő hétfőn – ez szombati napon volt – , a következő hét legelején visszaszállítják a január 3ihoz hasonló módon Kínába, majd kimentem a kerepesta rcsai táborba egy tolmács kíséretében, és ott kiderült az, hogy a kerepestarcsai táborban volt akkor – ha jól emlékszem – két kínai állampolgár, akik úgy kerültek oda, hogy december 26án a szállásukra kiszállt a rendőrség, ott ők az útlevél helyett egy ig azolást mutattak be arról, hogy az útlevelüket leadták a délafrikai konzulátuson, ugyanis vízumot kértek a Délafrikai Köztársaságba. A lakásukon, szállásukon kint járt rendőrök nem tudták, hogy mit kezdjenek ezzel a papírral. Azt mondták nekik, hogy menj enek be az újpesti rendőrkapitányságra. Ők másnap, tehát december 27én ezt megtették. Ott sem igazodtak ki ezen az íráson. 28án – a rendőrség felszólítására – bementek a budapesti idegenrendészetre, onnan Kerepestarcsára szállították őket, és anélkül, ho gy különösebben foglalkoztak volna az ügyükkel, ott voltak egészen január 22ig. Amikor kint jártam, akkor minden további nélkül szabadon engedték őket, minthogy a tartózkodási engedélyük rendben volt, illetve hát időközben lejárt, de ezt az idegenrendésze t automatikusan meghosszabbította, minthogy akaratukon kívül nem tudtak távozni. Tehát a második kérdés úgy szól, hogy milyen garancia van arra, hogy hasonló gikszerek, hasonló félreértések nem kövekeznek be? Biztosítva vane az, hogy a Kerepestarcsára ker ült külföldiek meg tudják magukat értetni a magyar hatóságokkal, és nem történik velük különösebb jogsértés? Harmadszor pedig azt szeretném jelezni, hogy az 1983. évi törvényerejű rendelet értelmében a kiutasított külföldieket kétszer 72 óráig lehet őrizet ben tartani, ezzel szemben ezek az említett
