Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
104 kínaiak is majdnem három hétig voltak Kerepestarcsán. A 168 órában elhangzottak szerint pedig vannak, akik még hosszabb hetekig, sőt hónapokig vannak ott. A rendőrség illetékes képviselői azt mondták, hogy a rend őrség sajnos kénytelen időnként túllépni a jogszabályok adta felhatalmazásokat. Azt szeretném megkérdezni, hogy ki hozza a politikailag is súlyos következményekkel járható döntéseket? A felelős magyar Kormány hozzaé vagy pedig Borsányiné Czégény Julianna, illetve Nagy Károly úr, a rendészeti hivatal főosztályvezetője? (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Boross Péter belügyminiszter úr válaszol. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszte r: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kaptam egy írásos interpellációt és kaptam egy szóbelit, enyhén szólva nem teljesen azonosak,… (Közbeszólások a jobb oldalról: Szokás!) …de azért megpróbálom némileg átértékelni gondos munkatársaim által elkészí tett anyagot és annak megfelelően válaszolni arra is, amit képviselő úr itt szóban tett fel. A kínai állampolgárok magyarországi beutazását alapvetően gazdasági okok motiválják. Magyarország többségüknek tranzitország, céljuk – a jobb megélhetés reményében – valamely nyugateurópai országba történő továbbutazás. Növekszik azoknak a száma is, akik elsősorban a nyugateurópai országok fogadókészségének a teljes hiánya miatt véglegesen kívánnak Magyarországon letelepedni. Egy részük a letelepedés feltételeit a zonban fantomvállalkozások útján kísérli meg biztosítani, és egyre gyakoribb a magyar állampolgárral kötött névházasság is. A Magyarország területén illegálisan tartózkodó kínai állampolgárokat hazautazásukig – más országok polgáraival azonos módon – a ker epestarcsai ideiglenes szálláshelyen helyezzük el. Így történt ez az interpellációban név szerint felsorolt kínai állampolgárok estében is, mármint az írásban beadott interpellációban. Bemutattak ugyan egy fénymásolt igazolást, amely állításuk szerint azt igazolja, hogy úti okmányuk a délafrikai konzulátuson van, azonban az igazolás alapján sem a személyazonosság, sem a tartózkodás jogszerűsége, de még az útlevelek leadására vonatkozó állítás valóságtartalma sem volt megállapítható. Az úti okmányokat a délafrikai konzulátus a rendőrség többszöri szóbeli, majd írásos sürgetése után 1992. január 22én küldte vissza, ezt követően az érintett kínai állampolgárok elhagyhatták a szálláshelyet. Úgy gondolom, az elmondottakból világosan kitűnik… (Dr. Hack Péter: E zek szerint igazuk volt a kínaiaknak!) …igen, majd bemutatom azt az okmányt, amellyel igazolták magukat, és úgy hiszem, hogy kétségeik jogosságát ebből az okmányból meg lehet állapítani, mármint a rendőri aggályokat. Úgy gondolom, az elmondottakból világos an kitűnik, hogy a konkrét esetben az érintett kínai állampolgárok ügye az idegenrendészeti hatóságnak a délafrikai konzulátuson történt eljárása következtében oldódott meg, amely időben megelőzte a képviselői közbenjárást. A feltett kérdésekre mindezek a lapján a következőkben válaszolok némi rögtönzött átértékeléssel. A kerepestarcsai szálláshely olyan külföldiek elhelyezésére szolgál, akik illegálisan tartózkodnak nálunk, vagy akiket kiutasítottak az ország területéről. Hangsúlyozom – és ebben válaszolok , mivel úgy tűnik, gyakori a félreértés – , a kerepestarcsai ideiglenes szálláshelyen elhelyezett külföldiek nincsenek őrizetben. Rájuk az őrizet elrendelésének és végrehajtásának szabályai nem vonatkoznak. Egy részük számára lehetővé tettük, hogy úti okmán yuk beszerzése vagy továbbutazásuk megszerzése érdekében a tábor területéről eltávozhassanak. Túlnyomó többségük ezt arra használta fel, hogy újra és újra megkísérelje az illegalitást.
