Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
1003 beszédében elmondta, az országgyűlési határozatot – mármint a tavaly áprilisi országgyűlési határozatot – felpuhítani, illetve legalább egy icipici – de nem is biztos, hogy icipici – vízerőművet megépíteni. Még néhány szót Katona Tamás imént elhangzott felszólalásáról: nagyon köszönjük, igazán köszönjük, hogy Nagymarosra is gondolni kell ebben az esetben, de azt gondoltam én, a magam részéről – és azt gondolom, nagyon sokan Magyarországon azt gondolják – , hogy Nagymaros kérdése már egyértelmű. Azt gondolom, változatlanul, hogy Nagymarost már nem lehet kérdésessé tenni, és ilyen módon sem fölvetni, ahogy ezt Katona Tamás tette. Egyetértek viszont azzal, amit szintén Katona Tamás mondott: kevés bizonyítékot tett le a magyar Kormány a szemben álló szerződő felek asztalára, vagyis a csehszlovák tárgyaló fél asztalára. Nem tette le továbbá azt sem, amit a tavaly áprilisi országgyűlési határozat kimond: egy m ásik szerződést vagy egy másik szerződéstervezetet sem – a mai napig. Azt hiszem, az is elhangzott már néhányszor, hogy többe fognak kerülni a helyreállítási munkálatok, mint a megépítés. Szintén Katona Tamás mondta az előbb. Csehszlovák vélemények szerint , a saját szakértőik véleménye alapján, ők az úgynevezett C variáns megépítését minimálisan, a legminimálisabb mértékben is 8,4 milliárd koronára becsülik, illetve azoknak a vízi létesítményeknek a kiváltását, amelyeknek a vízminőségét tönkre fogja tenni a vízlépcső, 24 milliárd koronára becsülték. Ha ezzel szembeállítjuk szintén csehszlovák szakértők véleményét, akik a helyreállítási munkálatok összköltségét mindössze 4 milliárd koronára becsülik… Végül, azt hiszem, az itt képviselőtársaim által is elmondo tt vélemények, illetve a múlt héten általam elmondott nemzetközi jogi érvek alapján frakciónk nevében teljesen egyértelműen kimondhatom – és nagyon szeretném, ha a Kormány részéről és más pártok részéről is elhangozna ez a vélemény: mi csak a vízlépcső ell en tudunk állást foglalni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólni kíván Fodor András Attila, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam eredetileg szólni, de az elhangzott felszólalások arra késztetnek, hogy röviden és gyakorlatiasan néhány szót szóljak erről a témáról. Bevezetőben szeretném azt az örömömet kifejezni, hogy elnök úr végül is lehetőséget adott Fekete Gyula képviselőtársamnak, hogy elmondhassa – kicsit talán távolinak tűnő – összefoglalóját az ő módosító indítványának a megindoklására. Legalább elhangzott ez a magyar Parlamentben. Ugyanezek motiválták az én módosító indítvány om beadását is, hogy itt nem egyenlő felek közötti szerződéskötésről volt szó, még csak nem is a másik fél kényszerítette ránk az ő akaratát, hanem egy külső hatalom kényszerítette rá mind a két félre az akaratát. Ezek elég nyomós indokok egy nemzetközi sz erződés felbontására, úgy gondolom. Szeretnék utalni az 1991. évi áprilisi határozatunkra. Több képviselőtársunk fölvetette már, hogy mi történt azóta, mit tett a Kormány. Én azt gondolom, ez a határozat igen szerencsétlen megfogalmazású volt, és ez a hatá rozat kötötte meg a Kormány tárgyalási pozícióit, hiszen a Kormány nem tehet egyebet, mint hogy az országgyűlési határozat értelmében tárgyal egy másik féllel, törekszik arra, hogy kölcsönös megegyezéssel elhárítsa a várható ökológiai katasztrófát. A Kormá ny ezt tette – és pontosan ez a szerencsétlen országgyűlési határozat kötötte meg a kezét. Ezt azért tartom szükségesnek elmondani, mert attól tartok, hogy most egy határidő megszabásával ugyanilyen rugalmatlan pozícióba kényszerítjük a Kormányt. Természet esen nem arról van szó, hogy korlátlan lehetőséget kívánnánk biztosítani, hiszen a Kormány ezt nem is kérte. A Kormány azt mondta, hogy néhány hétről van szó, amíg megfelelő diplomáciai előkészítéssel
