Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - SOLT OTTÍLIA (SZDSZ)
710 Amikor a mi bizottságunk, a szociális és egészsé gügyi bizottság emiatt akadékoskodott, akkor gyorsan hozzátette a kormányszakértő, a Pénzügyminisztérium nálunk vendégeskedő szakértője, hogy itt likvid vagyonra gondolt, amit a társadalombiztosítás azonnal pénzzé is tehet, és folyó kiadásaira elkölthet. E z nagyon nem tetszett a bizottságnak, számos kifogást emeltünk. Többek között azt a kifogást, hogy a szerződési szabadságot szegi meg a Kormány akkor, amikor ő szabja meg, hogy a pénzhitelt milyen formában fogja majd visszaadni, másrészt azt a kifogást is emeltük, hogy talán a vagyon az nem a folyó költségvetés kisegítésére szolgál, a vagyonnak meg kell maradnia tartaléknak. A társadalombiztosítás tehát ezt a pénzt pénzben kéri, és ebből majd ő maga vásárol olyan vagyont, amelytől jelentősebb jövedelmet rem él. A Kormány ezek után elfelejtette ezt az indítványt, és a következő, amivel előállt, az volt, hogy a 14,7 milliárdot az 1991es privatizációs bevételekből fogja megfizetni, de 1992 elejéig. Végül is a költségveté sben az a passzus került elénk, hogy ezt a 14,7 milliárdot a Kormány az 1991es és '92es privatizációs bevételekből fogja megtéríteni a társadalombiztosítási alapnak. Gyanús lett nekünk, hogy miért olyan sürgős a Kormánynak most ennek a pénznek a kifizeté se. Búvárkodásunk nyomán az a szomorú kép tárult elénk, hogy a társadalombiztosítás nagyon jelentősen el van adósodva a költségvetésnek, nevezetesen a novemberi hónapban már nem volt olyan nap, amikor ne lett volna ilyen tartozása, pontosan ennek a 14,7 mi lliárdos tartalékvagyonnak megfelelő tartozása a költségvetés forgóalapja felé. Ebből tehát az következik – mivel itt a társadalombiztosítást azonnali visszafizetési kötelezettség terheli, amennyiben bevételhez jut – , hogyha viszontlátja ezt a 14,7 milliár dot egyben vagy részletekben, ezt azonnal vissza kell adnia a költségvetés forgóalapjára, a nyugdíjmegelőlegezési számlára, amellyel mindig vastagon sáros. Minél hamarabb fizeti meg tehát a Kormány ezt a társadalombiztosításnak, annál hamarabb veszíti el a társadalombiztosítás ezt a 14,7 milliárdot mint tartalékvagyont. Ahelyett, hogy az ingatag pénzügy és az évről évre rosszabbá váló pénzügyi helyzetének a javítására szolgáló vagyon ütné a markát, ehelyett a tartalékalapjának egy tartós hiánytétele áll elő , a továbbiakban a társadalombiztosítás tartalékalapjában hiányként fog szerepelni az a 14,7 milliárd, amely mindaddig, amíg a Kormány meg nem adja, addig a társadalombiztosítás várakozási listáján mint bevételi váromány szerepel. Következésképpen ha a mi bizottságunk komolyan veszi azt, hogy a társadalombiztosítási alap tulajdonosi funkcióit kénytelen ellátni addig, amíg a társadalombiztosításnak nincsen tényleges tulajdonosa, vagyis nincsen önkormányzata, akkor kénytelenek vagyunk ragaszkodni ahhoz, hogy itt a tulajdonos álláspontját képviseljük, és a tulajdonos számára előnyösen kezeljük ezt a hitelt, vagyis ragaszkodjunk ahhoz, hogy ezt minél később fizesse vissza a költségvetés, hogy fizessen utána 1992ben is kamatot, amit ha hamarabb fizet, a költségv etés, ugye, megspórol magának. Tehát az 1993as kis jövedelmét a társadalombiztosításnak ne veszítsük el, hiszen ezt a kamatot majd 1993ban fizeti ki. Tehát ragaszkodjunk ahhoz, hogy ezt az összeget csak az 1992es privatizációs bevételből fizethesse meg. Ezzel magától késleltetődik a hitel visszafizetése, hiszen 1992ben privatizációs bevétel még egyáltalában nincs, és olyan könnyen nem is lesz. De ezzel a késleltetéssel talán azt is sikerül elérni, hogy a társadalombiztosítás önkormányzata addigra, mire ez a vagyon valóban visszakerül a társadalombiztosításhoz, felálljon, és végre igazi tulajdonos őrizhesse a társadalombiztosítás pozícióit az államháztartás egyéb rovataival szemben. Tehát ez lenne az egyik módosító indítványunk, amelyet önök a bizottsági jelentés 113. pontján olvashatnak el, és kérjük, hogy támogassák. Ha jól emlékszem, akkor ezt az indítványunkat a saját bizottságunk támogatta. Most a másik, társadalombiztosításra vonatkozó indítványunk a társadalombiztosításnak a likviditási problémáit e nyhíti addig is, amíg ezt a vagyont visszakapja, és talán lehetőséget teremt arra, hogy ezt a vagyont ne kelljen azonnal visszafizetnie költségvetési tartozás gyanánt a költségvetésnek: ez pedig a kintlévőségek kezelésére vonatkozó módosító indítvány, pont osabban a Kormány garanciális kötelezettségeire vonatkozó módosító indítvány.
