Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP)
55 főorvos számára jelent szabad orvosválasztást, miszerint ő választhatja meg szabadon, hogy ki lesz a beteg orvosa. Úgy gondolj uk, ugyan dicséretes az első lépés, hogy az alapellátásban ez megtörténhessék, de nem igazán látjuk akadályát, hogy miért nem lehet a szabad orvosválasztást valamivel szélesebb körre meghúzni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyá s) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Hasznos Miklós képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Hasznos Miklós a KDNPképviselőcsoport nevében HASZNOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! E z a javaslat, amely előttünk fekszik, egy igen sokszor módosított törvény újabb módosítása. Az 1975. évi II. törvény egy kicsiben hasonlít az 1949. évi XX. törvényhez, mert még mindig az van hatályban, de az eredetire már nehezen lehet ráismerni: az eredet i jogalkotói szándékot megvalósító politikai hatalom és rendszer már a múlté. Előbbutóbb ennél a kérdésnél is csak az lehet a megoldás: új törvényt kell alkotni, a társadalmipolitikai változásoknak és gazdasági helyzetüknek megfelelőt. 1975ben, a társad alombiztosításról szóló törvény hatályba lépését követően egy minisztertanácsi rendelet és egy SZOTszabályzat is megjelent, vagyis teljes körű jogi szabályozás történt, a végrehajtást is magába foglaló jogi kérdések rendezésével. A ma kezünkben lévő javas lat ennél szűkebb, csak a törvényt érinti. A végrehajtást illetően általános felhatalmazást tartalmaz a Kormány számára, bizonyos taxatív felsorolásokkal meghatározza, mely kérdésben dolgozzon ki részletes végrehajtási szabályokat. És itt, az új magyar tör vényhozásban, példa értékűnek tekinthetjük azt, hogy ez a törvényjavaslat, valamint a végrehajtására megjelenő kormányszintű szabályozás 1992. július 1jén lép csak hatályba, tehát bőven van idő a szükséges szabályozás előkészítésére, társadalmi szintű egy ezetésére. Lényeges változás nincs ebben a törvényjavaslatban, sem a betegségi ellátásban, sem a nyugdíj megállapítását illetően, sem a járulékfizetés mértékét és kötelezettségét illetően. Mindnyájan azt szeretnénk, ha egy olyan társadalombiztosításunk len ne, amely a betegségbiztosítás keretében világszínvonalú ellátást biztosítana, a legmodernebb gyógyító eljárások és eszközök igénybevételét garantálná, nyugdíjrendszerünk pedig vidám és gondtalan öregkort, értékkövető nyugdíjakat biztosítana minden munkába n, illetve társadalombiztosításban tisztes kort megélt állampolgár számára. Ki ne szavazna meg egy ilyen társadalombiztosítási törvényt? De ki biztosítja ehhez a fedezetet, ki tudja ennek a finanszírozását garantálni? Tudomásul kell vennünk lehetőségeinket , és azt a tényt, hogy nincs olcsó társadalombiztosítás, és a vállalkozók jogosan tartják az európai színvonal magas régiójába tartozónak a jelenlegi járulékkulcsokat is. A járulékok mérséklése a jelen körülmények között óhatatlanul csak a jogosultsági kör ök szűkítésével, a hozzájutási feltételek szigorításával és a mértékek csökkentésével oldható meg. De mi lesz akkor az elért vívmányokkal? A magas színvonalú, ingyenes orvosi ellátással, ami oda fajult, hogy hovatovább egy kórház portáján már elvárták a bo rítékot azért, hogy beléptünk, és megmondták, hogy kit hol találunk meg. A jelenleg hatályos nyugdíjrendszerünkben pedig egyaránt érvényesülnek a szolidarisztikus, újraelosztó és a biztosítási, az úgynevezett jövedelempótló mechanizmusok. Az infláció miatt főleg az utóbbi hatása gyengült a nyugdíjak rohamos értékcsökkenése miatt. Ez a javaslat ebben a vonatkozásban biztos, hogy még nem nyugdíjreform, mindenesetre lépést tesz a megállapított nyugdíjak elfogadható mértékű értékmegőrzésére, de a források esetl eges csökkenése miatt fennáll annak a veszélye is, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanná válik.
