Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
56 Pedig az ideális nyugdíjrendszer nemcsak a létbiztonságot kell, hogy biztosítsa, hanem szociális biztonságot is kell adnia, és a magas jövedelműek számár a ösztönző megtakarítási formákat is kell, hogy kínáljon. Ennek nyilvánvaló, hogy csak egy többrétegű nyugdíjrendszer tud megfelelni, aminek a megvalósítása előbbutóbb elkerülhetetlen. Általános vita lévén, nem kívánom a szót túlságosan szaporítani, de ké nytelen vagyok néhány utalásra magában a törvényjavaslatban is foglalkozni. Ilyen az, hogy egyetértünk azzal, hogy a járulékfizetési kötelezettség, akár a magánszférában, akár más szférában keletkezik, betegségi ellátásra való jogosultságot keletkeztet. Eg yetértünk azzal is, hogy a jogi szabályozás lehetővé teszi a járulékfizetésben elmaradottakra a szigorú jogi szankciókat, és a behajtás lehetőségeit kedvezőbben szabályozza, mint a korábbi feltételek. Ekkora összegű kintlévőségekkel ugyanis nehezen képzelh ető el az önállóvá és elkülönültté váló Társadalombiztosítási Alap finanszírozása. A nyugdíjrendszer változásánál a negyedik év bevonása nyilván már egy további jövőre mutat, mert hiszen valorizálva történik, nem jár átlagosan kimutatható hátránnyal. Lehet , hogy egyes embereket kevésbé fog jól érinteni, de átlagos hátrányok állampolgári szinten nem mutathatók ki. Külön örülünk annak, hogy a biztosítottak felsorolásában szerepel egy olyan fogalom, megjelenik a közérdekű munkát végző személy, tehát biztosítás ra jogosult, ez a fogalmazás arra utal, hogy valahol mégiscsak foglalkoznak azzal, hogy a munkanélkülisegély helyett esetleg célszerű lenne a közérdekű munkavégzést is megállapítani. Jó megoldásnak tartjuk ennél a törvényjavaslatnál a táppénz limitálását is a napi 2500 forintban. Egyetlenegy dologra szeretném, méghozzá a végrehajtás során, felhívni az illetékesek figyelmét: szétválasztja ugyanis a 10%os nyugdíjjárulékot két önálló kategóriára, a betegségi biztosítás és a nyugdíjjárulék kategóriára. Viszon t ugyanakkor úgy rendelkezik a törvény, hogy az újbóli megállapításnál 1991. december 31ét követően, tehát aki a nyugdíj mellett tovább dolgozik, és újbóli megállapítását kéri a magasabb jövedelme alapján, csak azok vehetők figyelembe a szabály szerint, a melyek után a nyugdíjas nyugdíjjárulékot fizetett, és ezt külön kérni kell, hogy tőle levonják azt a bizonyos 6%ot. Ismerve a munkáltatói mechanizmusokat, nagyon sok nyugdíjas esetleg emiatt elesik ennek a lehetőségétől, ha erre széles körben nem hívják f öl a figyelmét, és nem tudatosítják. A következő ilyen kérdés a végrehajtás kérdése a nyugdíjjárulék beszedésénél. Mint már utaltam arra, ha ez aránytalanul hosszú időt venne igénybe, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint ingatlanvégreh ajtással is, és úgy fogalmaz a jogszabály, hogy "kell" behajtani. És ebben tulajdonképpen ezt a szót üdvözöljük örömmel, hogy "kell behajtani". A bizonyos 25 napi munkanap betegszabadsággal kapcsolatban megértem a kisgazdák álláspontját, és nem tartanám sz erencsétlennek egy olyan módosító javaslat átvezetését, amelyik a kislétszámú, mondjuk az 5 fő alatti foglalkoztatású munkáltatókat valahogy kivonná, vagy részlegesen, más kulcsokkal és más naptári napban határozná meg azoknak a betegszabadság mértékét. Ny ilvánvaló, hogy egy kislétszámú üzemben nem oldható meg ez a kérdés úgy, mint egy száz főt foglalkoztató üzemnél. Nagyon örvendetes az a megállapítás is, hogy a táppénz, amit a dolgozó kaphat a betegszabadság címén, a betegszabadság alatt, annál a 75% csak alsó limitként szerepel, és a munkáltatónak a saját belső szabályozásában módjában áll ennél többet is megállapítani, tehát a saját kollektív szerződésükben akár a 100%os fizetést is biztosíthatják. Nyilvánvaló, hogy ebben a jó munkahelyek, a rentábilis munkahelyek előbbre fognak járni, és a dolgozóknak ez egy olyan kedvező lehetőség, hogy az évi 25 napos betegszabadságában nem csökkenne a keresete. Az elmondott szempontok alapján mi ezt nem tartjuk megváltásnak a magyar társadalombiztosítási rendszer von atkozásában, de a jelen körülmények között mint átmeneti megoldás, az 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 3749es számú törvényjavaslatot elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
