Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság titkára: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
49 A bevezetőben már említettem, a törvényelőterjesztés indokoltságát a bizottságban senk i nem kérdőjelezte meg, a törvényjavaslatot ellenszavazat nélkül 8 "igen" és 6 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak ítélte a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megkérdezem , hogy az alkotmányügyi bizottság állíte előadót. – Igen. Dr. Hack Péter nyilatkozik. Felszólaló: Dr. Hack Péter, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság titkára HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi biz ottság titkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság megvitatta a javaslatot, és anélkül, hogy a részletekbe bocsátkozott volna, megállapította, hogy általános vitára alkalmas. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következ nek az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai. Kérdezem, hogy ki szólal fel az MDF nevében. (Nem jelentkezik senki.) Jelentkező nincs. Kérdezem, hogy az SZDSZ állíte vezérszónokot. – Igen. Freund Tamás képviselő úr! Felszólaló: Dr. Freund Tamás az SZDSZk épviselőcsoport nevében FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért nem egy, a kötelező egészségbiztosításról szóló új törvényt tartunk most a kezünkben. Emlékeztetem a tisztelt képvis előtársakat arra, hogy az egészségügy finanszírozása 1989. végén került át a társadalombiztosításhoz, azaz már akkor nyilvánvaló volt, hogy szükséges egy kötelező egészségbiztosításra vonatkozó törvény megalkotása. Ezt a nemzeti megújhodás programja is meg erősítette. Most 1991et írunk. El kellene gondolkodni azon, miért bizonyult képtelennek a népjóléti kormányzat arra, hogy másfél év alatt kidolgozza a kötelező betegbiztosításra vonatkozó törvényt. Az idő rövidségére nyilvánvalóan nem lehet hivatkozni. Má sfél év elég lehetett volna, ha a koalíciós kormány megalakítása után a Népjóléti Minisztérium a belső személyes csatározások helyett valóban hozzálátott volna az egészség biztosítására és az egészségügy reformjára vonatkozó alapvető kérdések tisztázásához . De ez olyannyira nem történt meg, hogy még a társadalombiztosítás továbbfejlesztésére vonatkozó országgyűlési határozat is adós maradt ezzel. Zárójelben jegyzem meg, hogy a bizottsági viták során többször, de sajnos hiába hívtuk fel a népjóléti kormányza t figyelmét erre. Nem lenne olyan súlyos a probléma, az önálló egészségbiztosítási törvény hiánya, ha ez a törvényjavaslat megfelelően foglalkozna legalább a legalapvetőbb kérdésekkel. A helyzet azonban nem ez. Milyen kérdésekre kellene mindenekelőtt válas zt adnia ennek a törvénynek? Az alábbiakra. Legelőször is: ki jogosult, azaz kire terjed ki a kötelező egészségbiztosítás? Milyen szolgáltatásokra jogosult a biztosított? Hogyan, milyen korlátok között veheti igénybe ezeket a szolgáltatásokat? Ki fizeti és milyen módon a járulékot? Milyen módon finanszírozza a biztosító a szolgáltatók egyes csoportjait: a háziorvosokat, a rendelőintézetben dolgozó szakorvosokat, a kórházakat? Ezekkel a kérdésekkel ugyan részben foglalkozik a törvény, de nem ad kielégítő vál aszt rájuk, vagy egyenesen elfogadhatatlanok a törvényjavaslatban foglaltak. Teljesen hiányzik a törvényből az alábbi alapvető kérdésekre a válasz, mint a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés alapvető kérdései. Így például a szolgáltatást nyújtó in tézményeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a biztosító szerződést kössön velük, illetve milyen esetekben bontható fel
