Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság titkára: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FREUND TAMÁS, DR. (SZDSZ)
50 a szerződés? Milyen fellebbezési lehetőségei vannak a járulékfizetőknek a szolgáltatókkal és a biztosítóval szembe n, másrészt a szolgáltatóknak az őket finanszírozó biztosítóval szemben? További lényeges kérdés, hogyan épüljön fel a biztosítás intézményrendszere. Hangsúlyozom, hogy ezzel még korántsem merítettem ki a tisztázandó kérdések sorá t. Az eddig elmondottak újabb adalékot jelentenek ahhoz, hogy a népjóléti kormányzat vagy csak általános jelszavak megfogalmazására képes, vagy elvész a technikai részletekben, mint például a háziorvosok új finanszírozási rendszere esetében. Ezzel szemben nem képes a népjóléti kormányzat a régi struktúrák tényleges átalakítására, ennek az átalakításnak az alapvető kérdéseit és a megoldás lehetséges alternatíváit megfogalmazni, továbbá az egyes alapvető kérdésekben a konszenzust megteremteni. Ezután arról a kérdésről kívánok részletesebben szólni, ki legyen a biztosított. Ez a kérdés ugyanis korántsem csak az egészségügy belügye. A törvényjavaslat elfogadás esetén rövidesen tízezrek kerülhetnek aggasztó, beláthatatlan következményekkel járó helyzetbe. Gondolt ake arra a törvényjavaslat készítői, hogy például mi lesz azokkal a polgártársainkkal, akiknek megszűnik a munkanélküli járulékra való jogosultsága, és ezzel az egészségügyi szolgáltatásra szóló biztosítása is. Mi történik majd akkor, ha egy ilyen egyén v agy annak iskoláskorúnál fiatalabb gyermeke hirtelen megbetegszik és netalán valamilyen műtétre lenne szüksége? Nem fogják megoperálni? Ha orvosetikai megfontolásból a kórház nem utasítja el az ilyen pácienseket, akkor a jelenlegi törvényjavaslat alapján – ha jól értelmezem – a kórházat terheli a költség. A törvény által alkalmazott módon gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy sok ezren ne kerüljenek tragikus vagy megalázó helyzetbe. A törvény előterjesztői bizonyára azt vélik megoldásnak, hogy az is biztosítot t lehet, akinek a szociális rászorultságát az önkormányzat megállapítja. Nyilvánvaló azonban, hogy mindig lesznek olyanok, akik annyira nem szegények, hogy ebbe a szociális kategóriába beleessenek. Így olyan fiatalok, akiknek már nem jár tovább a pályakezd ők munkanélküli segélye, de például az egy háztartásban élő szülők jövedelme miatt nem tekinthetők szociális szempontból rászorultaknak. Ez csak néhány, legnyilvánvalóbb, előrelátható példa. Tragikus élethelyzetek sora azonban nem látható előre. Továbbá az ezen a módon megalkotott törvények nem alkalmasak ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Alapvetően különbözik ettől az SZDSZ javaslatának a megközelítése. Álláspontunk, hogy minden magyar állampolgár járulékfizetés alapján jogosult legyen a kötelező biztos ításra. Hangsúlyozzuk, hogy azt kell részletesen szabályozni, hogy az egyes speciális esetekben ki fizesse a járulékot. Önök most mondhatják, hogy hónapok óta mást sem hallunk, mint hogy az állampolgári jogosultság és a biztosítási elv nem fér össze. Ez az onban nem helytálló a kötelező biztosítás esetében. A magánbiztosítás egészen más kérdés. A kötelező biztosítás esetében a hangsúly azon van, hogy a biztosított számára egyértelműen meghatározottak a kötelezettségek és a jogosultságok. Egyrészt minden bizt osított egyén járulékfizetésre kötelezett, de ezt a kötelezettséget átvállalhatja a költségvetés. A biztosító intézetek számára lényegtelen, hogy ki fizeti a járulékot, a tiszta gazdasági viszonyok szempontjából az a lényeg, hogy minden biztosított egyénhe z kapcsolódjék járulékfizetés. Másrészt pontosan megfogalmazódik a jogosultság, az, hogy milyen szolgáltatásra jogosult a biztosított, továbbá, hogyan kereshet jogorvoslatot, ha sérelem éri a jogait. Az előző rezsim alatt hiába deklarálták az állampolgári jogosultságot, valódi jogok és kötelezettségek helyett az állampárt adományaiban részesültünk. Ebből azonban nem következik, hogy a fürdővízzel kiöntsük a gyereket is.
