Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
48 Köszönöm. Most pedig megadom a szót dr. Fekete Gyulának, a költségvetési bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadój a: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat elvi alapja az az országgyűlési határozat, amelyet a tisztelt Ház októberben fogadott el, és amelyik a további években megszabja a társadalombiztosítá s rendszerének változási irányait. Mint emlékezetes, a határozatot a Ház több mint kétharmados arányban fogadta el. Ez a konszenzus a bizottsági vitát is jellemezte, igazán éles ellentmondás, az előterjesztés megalapozottságának a megkérdőjelezése nem vető dött fel. Az országgyűlési határozat szellemében a jelenlegi Társadalombiztosítási Alap két részre válna: nyugdíjbiztosítási alapra és betegbiztosítási alapra. Az ellátások is besorolásra kerülnének, hiszen valamennyi társadalombiztosítási ellátás esetében meg kell jelölni a finanszírozó alapot. A társadalombiztosítási vagyon szétválasztására csak hosszabb idő alatt, évek múlva kerülhet majd sor. A társadalombiztosítási befizetések egyéni szinten is két részre válnának: a ma minden keresőnél egységes, a bru ttó kereset 10 %át kitevő nyugdíjjárulék 6 %os nyugdíjjárulékra és 4 %nyi betegbiztosítási járulékra osztódna meg. A munkáltatók 43 %os járuléka is ennek megfelelően kétféle járulékra válna szét. A törvényjavaslat ellátási minimumokat és maximumokat ha tározna meg. Önállók, szellemi szabadfoglalkozásúak – akiknek a jövedelmei köztudottan ingadoznak – a minimálbér 60 %ára jutó biztosítási terhek viselése esetén is hozzájuthatnának a biztosítói jogviszonyhoz. A maximumot a törvényjavaslat az évi 900 ezer forintos jövedelem utáni járulékplafonban határozza meg. Efölött a jövedelem fölött nem kellene nyugdíjjárulékot és betegbiztosítási járulékot fizetni, igaz, efölötti befizetésekből adódó nyugdíjakra sem lehet majd igényt tartani. Nemcsak a magasjövedelműe knél, hanem általában is megváltozna a nyugdíj kiszámításának a módja. A nyugdíj megállapításánál a nyugdíjba menetelt megelőző öt év legjobb három éve helyett a legjobb négy év keresete alapján kell majd megállapítani a nyugdíjat úgy, hogy a negyedik év k eresetét a megelőzően figyelembe vett legjobb három év középső évének árszintjére kell átszámítani. Az állampolgárok és a társadalombiztosítás viszonyában alapvető változás történik. Állampolgári jogról betegbiztosítási joggá változik az ingyenes, illetve a támogatott egészségügyi ellátásra való jogosultság. A törvényjavaslat szándéka szerint ez a változás nem hoz létre ellátatlan foltokat a betegellátás területén, például a nyugdíjasok esetében a nyugdíjalap – ahogy hallottuk az államtitkár úrtól – , a munk anélküliek esetében a munkanélküli alap fizetné a betegbiztosítási járulékot. Olyan személyek esetében, akik nem kapnának se munkanélküli segélyt, se nyugdíjat, ott az állam fizetné meg a betegbiztosítási járulékot. A törvényjavaslat a betegbiztosítás rend szerének átalakítását szolgáló paragrafusokat csak 1992. július 1jével léptetné hatályba, időt adva mind a Kormánynak arra, hogy megalkossa azokat a rendeleteket, a Ház elé hozza azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a jelen tervezettel összhangba hoznák a mai rendeleteket és törvényeket, és időt adnának a biztosítási rendszernek is és az egészségügyi ellátásnak is a szükséges átállásra. Itt jegyzem meg, hogy a törvényjavaslat bizottsági vitáján részt vettek mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdekképv iseleteinek küldöttei, akik elsősorban a csatlakozó jogi feltételrendszert hiányolták, különösen a Munka Törvénykönyvéhez csatlakozó rendelkezéseket. A munkaadók szóvá tették ugyan, hogy sokallják a 900 ezer forintos biztosítói plafont, kevesebbet tartanán ak helyesnek, de a társadalombiztosításnak annyira lényeges alapelve a szolidaritás, hogy ez a különben sem hangsúlyos felvetés nem keltett nagyobb vitát a bizottságban.
