Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a szociális családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
47 paragrafusból álló törvényjavaslat benyújtása vált szükségessé, és most természetesen a legfontosabb momentumokat emelném ki. Az Országgyűlés szándékával összhangban törvényi szintre emelkedik a járulékok szabályozása. És fontos lépéseket kívánunk tenni a járulékfizetési szabályok egységesítése irányában is. A változtatások másik csoportja a betegbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos. A törvényjavaslat szerint az 1992. július 1től a magyar állampolgárokat biztosítási jogon illeti meg az egészségügyi szolgáltatás. Ennek megfelelően törvényjavaslatunk tételesen felsorolja azokat az egészségügyi szolgáltatási csoportokat, amelyekre a bete gek, illetve betegségük megelőzése érdekében az egészségesek is jogosultak. Természetesen valameny- nyi kérdést majd csak egy önálló betegbiztosítási törvény tud törvényi szinten szabályozni, ezért a jelenlegi szabályozás még viszonylag nagy teret ad a kor mányrendeleti szintű rendelkezéseknek is. A törvényszabályozás fontos eleme, hogy a járulékfizetők és hozzátartozóik milyen címen jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Míg a munkanélküliek után a munkanélkülieket ellátó alapok, a nyugdíjasok után a nyugd íjalap, a szociálisan rászorulók, valamint több, a törvényben tételesen felsorolt csoport után az állami költségvetés fizeti a járulékot. Ezáltal elérhető, hogy minden járulékfizető, illetve mindenki, aki a járulék fizetésére nem képes, jogosult legyen egé szségügyi ellátásokra. A társadalombiztosítás ágazatokra bontásával összhangban megtörténik a járulékbefizetések szétválasztása is. Így mind az egyének, mind a munkáltatók járulékainál megjelenik a nyugdíj, illetve a betegségi vagy egészségvédelmi járulék . Az Országgyűlés határozatával összhangban a munkavállalók által fizetett járulék csak egy bizonyos összegig, a javaslat szerint évi 900 ezer forintig fizetendő. Természetesen ezzel összhangban alakul az ellátások alapja is. A nyugdíjazás szabályai csak a zokkal az elemekkel változnak, amelyekről az Országgyűlés határozatot hozott, nevezetesen három évről négy évre növekszik a nyugdíjazásnál a nyugdíjazást megalapozó öt évről figyelembe veendő évek száma, de oly módon, hogy az 1988as év jövedelmét a bérala kulás figyelembevételével az 1990es év szintjére kell átszámítani. A törvény rendelkezik majd a nyugdíjak értékmegőrzésének módjáról is, ami a nettó átlagkeresetek alakulását követi. A javaslat szerint a nyugdíjak emelésére évente két alkalommal kerülne s or. A nyugdíjrendszer egyéb elemeinek, például a korkedvezményes nyugdíjaknak, az özvegyi nyugdíjaknak, a rokkantsági nyugdíjaknak az újraszabályozása 1992. folyamán történik meg. Kérem tehát az Országgyűlést, hogy a jelen törvényjavaslatot úgy fogadja el, mint az Országgyűlés által már korábban elfogadott társadalombiztosítási elvek megvalósítása irányában tett elhatározó lépést. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkon először a hatáskörrel ren delkező bizottságok előadói ismertetik álláspontjukat, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai következnek. Megadom a szót a szociális bizottság előadójának, Pusztai Erzsébet képviselőnőnek. Felszólaló: Dr. Pusztai Erzsébet, a szociális, családvédelmi és e gészségügyi bizottság előadója PUSZTAI ERZSÉBET, DR. a szociális családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk a törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös M átyás) :
