Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - UGRIN EMESE, DR. (FKgP
449 Az első dolog, hogy ebben semmiféle obstrukciós szándék nincsen, a másik dolog, hogy amenynyire én a Parlament jelenlegi munkarendjét ismerem, mondjuk, egy 27i délelőtti lezárása a részletes vitának semmit nem módosítana, hiszen 27én ki lehetne osztani azt a módosító javaslatot, amelyet beterjesztendő volnék, és ezt az amúgy is 28ára kitűzött gazdasági bizottsági ülés, amelyiknek amúgy is a szövetkezeti törvényhez azóta beérkezett módosító javaslatok tárgyalása a feladata , meg tudná tárgyalni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre kért lehetőséget Szabad György elnök úr. Felszólaló: Dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid reflexióval szeretnék élni a Szabó Lajos által előadottakra. Nagy nyomatékkal szeretném támogatni az általa olyan fontosként felidézett tagosítási lehetőséget. Én úgy gondolom, hogy kicsit ismétlődik az, ami a XIX. századba n Magyarországon lejátszódott a feudalizmus felszámolásakor. A birtokrendezés kérdéskörében minden lépéssel azzal egybekapcsolódott a tagosítás lehetőségének biztosítására irányuló törekvés. Az 1836. évi VI. és X. törvénycikkek már erre fölhívják a figyelm et, és végigkíséri a századot az erre való biztatás. Most van egy nagy lehetőségünk arra, hogy sok tekintetben párhuzamosnak minősíthető birtokrendezés során – hiszen az egész átalakulásunk a diktatúra idején végbement refeudalizáció felszámolásával erősen kapcsolatos – ennek a lehető legnagyobb nyomatékot adjuk. Tehát e tekintetben messzemenően támogatom a Szabó Lajos által elmondottakat. Még egy gondolat, amit ugyanígy fel lehetne vezetni történetileg. Az, hogy az egész folyamatban az előzetes megegyezést szolgáló tárgyalások intézményesítését – úgy ahogy ő előadta – ugyancsak kívánatosnak tartom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Ugrin Emese képviselő asszony, a Fiatal… (derültség) Független Kisgazdapárttól. Felszólaló : Dr. Ugrin Emese (FKgP) UGRIN EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoport): Köszönöm. Ezt bóknak veszem. Elnézést kérek, csak néhány szóval szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét néhány módosító indítványra, annál is inkább, mert elsősorban a mezőgazda sági szövetkezetekről beszélt a tisztelt Ház. Hála Tellér Gyula képviselőtársunknak, aki néhány, a fogyasztási szövetkezettel kapcsolatos problémát is felvetett. A mi módosító csomagunkba annak idején betettünk néhány módosító indítványt az ipari szövetkez etek problémáival kapcsolatosan. Úgy érzem, hogy ez a kérdés elég fontos, hiszen az ipari szövetkezetek zöme át fog alakulni. Mivel ezek a szövetkezetek nem kis, hanem többnyire már nagyobb gazdasági egységet is jelentenek, az ő működésük a jövőben nem érd ektelen a számunkra. Ezért elmondanám a törvény néhány olyan §át, ahol módosító indítványt javasoltunk. Ilyen volt a 4. § (1) bekezdése, amely a vagyon teljes nevesítésével foglalkozik, és az Áfész, valamint az ipari szövetkezetek számára sem teszi lehető vé, hogy a vagyon teljes egészét nevesíteni lehessen. Itt 10 – 30%nyi vagyont határozott meg az eredeti törvénytervezet, mondván, hogy ez szociálpolitikai célokat fog szolgálni. Az aggodalom azért merült fel – hiszen tudják talán – , hogy korábban létezett a z úgynevezett Szövetkezeti Vagyonkezelési Alap, és mivel a törvénytervezet jelen pillanatban nem mondja meg, hogy ez a 10 – 30%nyi visszatartott közös vagyon hogyan kerül
