Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
440 Éppen ezért mi a módosító javaslatunkban néhány ol yan praktikus és gyakorlati módosítást terjesztünk elő Vona Ferenc képviselőtársammal, amik benne rejlettek valamikor a magyar szokásjogban részben, másrészt pedig a gazdálkodás jövőbeli racionalitását biztosítják. Például egy ilyen módosító javaslatunk, h ogyha valaki, egy tulajdonos, akinek több jogcímen is jár földtulajdon, vagy van lehetősége földtulajdon szerzésére, azokat a különböző jogcímen szerzett földtulajdonokat – amennyiben kívánja – egy tagban mérethesse ki. Alföldi viszonyok között nagyon gyak ori példa, hogy pontosan azok, a mi rendszerünknek és a rendszerváltásnak a leghűségesebb hívei, akik vállalták a magángazdálkodást húszharminc éven keresztül, és az eredeti földbirtokuk helyett négyöt tagban, lehetőleg egymástól húszharminc kilométeres távolságban kaptak földet, hogy ezeket ne büntessük tovább, hanem igenis lehetőséget adjunk arra, hogy egy tagban kivehessék a földjüket. Ezt kívánja egyébként az ország érdeke és a gazdálkodás racionalitása is. Egy másik módosító javaslatunk az utakkal k apcsolatban. Erről a szövetkezeti törvény nem, vagy nem megfelelőképpen intézkedik. Nagyon fontos dolog, hogy azok a dülőutak, amik közútnak számítanak, azok ne a kárpótlásra jogosultak tulajdonába kerüljenek, hisz azoknak egyrészt nincs aranykoronaértéke , másrészt nem lehet azokat az embereket azzal büntetni, hogy az úttal csökkentsük a degresszióval egyébként is csökkentett földet. Ugye ez is egy nagy panaszuk, és ami ellen a Kisgazdapárt nagyon harcolt, hogy úgy csináljuk meg a kárpótlási törvényt, hogy ne aprózzuk el az amúgy is apró földbirtokot, hanem lehetőleg állítsuk helyre a középbirtokokat is. Sajnos, nem tudtuk keresztülvinni, de most ne csökkentsük tovább ezeket a földbirtokokat. Természetes, hogy azok a bekötő- vagy bejáróutak, amik egyegy fö ldtulajdonoshoz vezetnek, és esetleg arra több tulajdon van – tehát aminek nincs két oldalon átjárása, nem közlekedőút, csak bejáróút – , azok mindig, a régmúltban is a földtulajdonosok tulajdonában voltak, most is logikus, hogy oda kerüljenek vissza. A mód osító javaslatunk néhány pontja, miután a három párt, a koalíciós pártok megegyeztek bizonyos kérdésekben, okafogyottá vált, ezeket természetesen vissza fogjuk vonni. Erről időben bejelentést teszünk. Még egy dologról szeretnék szólni, a fórumnak a szerepé ről, amire a törvény lehetőséget ad, hogy amennyiben az érintettek kérik, az önkormányzatnál bejelentik, és fórumokat alakíthat az önkormányzat. Kicsit furcsa és a parasztság számára nehezen érthető kifejezés ez a "fórum". Sokkal egyszerűbb lett volna, hog y földrendező bizottságokat lehet létrehozni, mert ennek hagyományai vannak a magyarság életében, ezt a kifejezést pontosan értette volna mindenki – de ha már fórumnak nevezi a törvény, hát legyen fórum, nem ez a lényeg. A fontos az, hogy ez a fórum igenis aktívan vegyen részt a törvény végrehajtásának, az árveréseknek az előkészítésében is. És mi azt javasoljuk, hogy a kárpótlási hivatalok az önkormányzat útján a kárpótlási igényeket továbbítsák ezekhez a fórumokhoz, amelyik fórum már rendszerezni tudja, k i az, aki esetleg önálló gazdálkodást kíván folytatni, ki az, aki a továbbiakban a szövetkezet használatában akarja hagyni a földjét, hogy már eleve a táblakijelölések úgy történhessenek, hogy a szövetkezet táblákat kapjon a maga gazdálkodására, és tudjon ott nagyüzemi vagy olyan módon gazdálkodni, ami számára ezt lehetővé teszi. Erre nagyon alkalmasak ezek a fórumok, hogy előkészítsék ezt a folyamatot, és mi éppen ezért javasoltuk Vona Ferenc képviselőtársammal, hogy a kárigények rendezése ilyen módon tört énjen. A magam részéről szeretnék vitába szállni mindazokkal, akik a természetvédelem jelszava alatt… ne haragudjanak meg a képviselőtársaim, én úgy ítélem meg, hogy ilyen természetvédő hivatali apparátust akarnak nagyon védeni és tovább fönntartani. A ter mészetvédelem nagyon fontos, de ne féltsük azt a természetet annyira a magántulajdonostól! Hiszen én, aki ott éltem az életemet a parasztság között, pontosan tudom azt, hogy azokon a természetvédelmi területeken, ahol addig az állami gazdaság vagy a termel őszövetkezet gazdálkodott, a környező magánosok, magántulajdonosok sokkal jobban védték a természetet, mint maga az az állami vagy szövetkezeti nagyüzemi gazdaság. Szabályokat kell létrehozni!
