Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
441 Az állami tulajdonnal gazdálkodó állami szerv vagy az a szövetk ezet – vagy legyen az nagyüzem – , az is csak akkor vállalja ezeknek a területeknek a kezelését, hogyha ezért bizonyos juttatásokat, kedvezményeket kap. Ezeknek a kedvezményeknek a birtokában pontosan úgy tudják azt a magántulajdonosok is vállalni, miután ő k közvetlenül érdekeltek és az állam velük szemben biztosabban és jobban tud szankciókat alkalmazni, mint esetleg egy állami gazdasággal szemben, mert ugye a holló a holló szemit nem vájja, ez egy nagyon régi közmondás, és ez érvényesül az életben is mindi g. Úgyhogy én azt kérném, hogy nagyobb bizalmat adjunk ezeknek a magántulajdonosoknak, különösen akkor, hogyha törvényekkel szabályozzuk, hogy kell a természetvédelmi területeket kezelni. Egy kicsit túlzásba ment, úgy érzem, a természetvédelmi lobby, ami n agyon helyes, igenis védjük a természetet, de egy kicsit ésszerűen. A magam részéről egyetértek Futaki Géza képviselőtársammal is, aki igenis pálcát tört amellett, hogy a mostani törvénykezés kapcsán azokat a földeket, amik valamikor az önkormányzatok tula jdonában voltak, juttassuk vissza. Kedves Képviselőtársaim! Ez nagyonnagyon fontos és jelentős a falusi önkormányzatoknak. Pontosan azoknak az önkormányzatoknak, amelyikek a legnagyobb támaszai és bázisai ennek a koalíciónak; már koalíciós és politikai ér dekből is célszerű ezeknek az önkormányzatoknak visszaadni azt a földet, de különösen célszerű azért, mert a számtalan teher mellett, ami az önkormányzatokra hárul, pontosan ezek a kistelepülések talán az egyetlen vagy a nagyon szűkös bevételi forrásaiknak egy jelentős részét találhatják ebben. Még két megjegyzés. Tellér Gyula felé: azzal is egyetértek, ha szövetkezet, legyen szövetkezet. Tehát jelenjen meg a törvényben, hogy mi az, hogy szövetkezet, mi az, hogy gazdasági társaság. Ez egy nagyon fontos dolo g, elvi kérdés. Én a magam részéről ezt is támogatom. A Kárpótlási Hivatal védelme érdekében Glattfelder Béla felé: én nem tudom, neki milyen személyes kapcsolatai vagy tapasztalatai vannak, de én például biztos vagyok abban, hogy dr. Tüttős, aki ennek az egész kárpótlási ügynek egy nagyon őszinte és nagyon hivatott küzdője, nem fogja azért forszírozni a kárpótlási hivatalok fönntartását, illetve hogy tovább tartson a kárpótlás, hogy az ő hivatala fönnmaradjon. Amit ő mond és nyilatkozik, annak igenis nagyo n racionális és célszerű magva van. Kedves Képviselőtársaim! Utoljára még egyszer megismételve azt a gondolatot és a koalíciós partnerek felé mondva: nagyon ügyeljünk arra, ne járjunk úgy a szövetkezeti törvénynél, mint a kárpótlási törvénynél, hogy vissza köszön nekünk ez a törvény akkor, amikor nekünk az állampolgárokkal, azzal a szavazóbázissal kell nekünk szembenézni és szóba állni, akik minket ide juttattak, és aki nekünk a legstabilabb és legbiztosabb támaszunk kellene, hogy legyen. Köszönöm szépen. (T aps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Lakos László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az átmeneti törvény végeláthatatlan bizottsági vitáiban bebizonyosodott, hogy a Kormány és a koalíciós pártok koncepciója alapvető kérdésekben különböző. Az egyeztetés hosszú időt vesz igénybe, hogy a rétesként nyújtogatott stoptörvény rohammunkára kényszeríti a képviselőket, a Parlamentet. Ez a két törvény alaposabb előkészítést érdemelt volna. Módosításainkban azt javasoljuk, hogy a szövetkezeti vagyon nevesítéséről a szövetkezeti tagok a közgyűlésen dönthessenek, és a tag üzletrészének nagyságát maguk határozhassák meg, figyelembe véve a tagoknak a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködését, különösen tagsági viszonyuk időtartama, személyes közreműködésük súlya és aránya, vagyoni hozzájárulásuk mértéke és a korábbi jogszabályok szerint szerzett szövetkezeti üzletrész, vagy onrész alapján.
