Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
439 földrendezéssel lehetne a szétvált szövetkezetek számára ezeket a földeket visszaosztani. Ennek a földosztásnak meglehetősen magas költségei lennének, a gazdálkodásban bizonytalanságokat ered ményezne. Én azt javaslom ezért, hogy rövidítsük le a licitálásra fordítható időt, a november 30a szerintem elfogadható. Látom, hogy Gergátz földművelésügyi miniszter úr is bólogat; bizonyára ő tisztában van azzal, hogy milyen problémákat okozna ez a gazd álkodásban. Igaz, hogy a Kárpótlási Hivatal jelen levő képviselője nem támogatta ezt a módosító javaslatot, viszont ha belegondolnak képviselőtársaim, úgy teljesen logikusan járt el, hiszen a Kárpótlási Hivatal alkalmazottainak addig van munkahelye, ameddi g a kárpótlás tart. Hogyha én az ő helyükben lennék, akkor én azért küzdenék, hogy a kárpótlás százhúsz évig tartson legalább, mert addig biztosan lenne munkahelyem; ahogy a kárpótlás véget ér, az ő munkájukra nem lesz szükség. Tehát az ő részükről bizonyo s ellenérdekeltség tapasztalható, viszont a népgazdasági érdek vagy a nemzetgazdasági érdek megítélésem szerint mindenképpen az én módosító javaslatom mögött áll, és megítélésem szerint a mezőgazdaság érdeke ezen belül különösképpen. Úgyhogy arra kérem a t isztelt képviselőket, hogy támogassák, és arra kérem az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ebben a kérdésben a szavazás előtt feltétlenül egyeztessen a Földművelésügyi Minisztériummal, ugyanis megítélésem szerint a Földművelésügyi Minisztérium ezt a módosító javaslatot támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szabó Lajos képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 3499es számú, dr. Vona Ferenc képviselőtársammal közösen beadott módosító javaslatom kapcsán szeretnék néhány szót szólni. Kedves Képviselőtársaim, akár bevalljuk, akár nem, ez ma már egészen nyilvánvaló, hogy a z a kárpótlási törvény, amelyiknek a meghozatalát másfél éves politikai vita előzte meg, a politikai csatározások áldozatává vált, és bizony ebbe sok olyan törvényrész került bele, ami a magyar társadalom számára nehezen, vagy egyáltalán nem érthető. Kényt elenkelletlen elfogadják, mert nincs más, nincs jobb, azonban nagyon sok ellenérzéssel és nagyon sok rosszallással találjuk szembe magunkat akkor, amikor az állampolgárokkal találkozunk. Sajnos a szomorú körülmény ebben csak az, hogy nem a kormánykoalíció és az ellenzék közötti viták hozták ezt a kellemetlen helyzetet, hanem éppen a koalíción belüli viták, ami legyen figyelmeztető mindannyiunk számára, legyen figyelmeztető különösen a koalíciós pártok számára, hogy nem szabad egy hosszú ideig tartó törvény előkészítésnek az utolsó pillanatait elkapkodni, és a "hamari munka ritkán jó" közmondásnak megfelelően elkapkodott törvényjavaslatot terjeszteni be az Országgyűlés elé és támogatni, mert ennek bizony a súlyos következményeit elsősorban a koalíciós pártok érzik. Nos, hogy a Kormány is mennyire érzi és mi is érezzük; a szövetkezeti törvény és különösen az átalakulási törvény jó alkalmat adott arra, hogy a kárpótlási törvény legsúlyosabb hibáit próbáljuk javítani. Én kérném a képviselőtársaimat, hogy most e t örvény kapcsán nagyon is megfontoltan döntsünk. Örömmel tapasztalom, hogy most a koalíción belül is jobb megértésre tudunk jutni, és koalíciós partnereink a Kisgazdapárt javaslatait most már nem úgy kezelik – remélem, hogy nem úgy kezelik – , hogy ezzel a K isgazdapárt saját magának akar bizonyos érdemén felüli társadalmi elismerést kivívni. Mi egyszerűen azt akarjuk, hogy ez a törvény olyan törvény legyen, mint ahogy én a kárpótlási törvény vitája során is mondtam, hogy a törvény ne sírjon vissza. A magyar n épies szólásmódban ez egy olyan kifejezés, hogy úgy csináljunk meg valamit, hogy az tökéletes legyen, jó legyen, ne sírjon vagy ne köszönjön vissza később. Sajnos, a kárpótlási törvény nekünk visszaköszön.
