Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
437 így kár érné őket – kártalanítani kell. A benyújtott módosító javaslatom értelmében ezeket nem védett állami tulajdonú csere területekkel vagy más módon lehetne kártalanítani. Jelenleg a szövetkezetek kezelésében, tulajdonában levő ilyen védett területek mintegy 80 ezer hektárt tesznek ki, ez az ország területének nem egészen kilenc tized százaléka. Azt is tudni kell róluk, hogy a kárpótlási törvény is és az én mostani módosító javaslatom is tulajdonképpen védett természeti területekre, a kertek, szőlők és hasonló művelési területekre nem vonatkozna ez, csak a nemzeti parkokra és a fokozottan védett területeknél. Minthogy ezek a területek általában mezőgazdasági művelés szempontjából alacsony minőségű területek, félő, hogy ha ezek viszont magánkézbe kerülnek, akkor éppen egy igen intenzív gazdálkodás történne rajtuk, amely teljesen tönkretenné a jelenlegi természetes állapotát. Te rmészetesen ez nem zárná ki azt, hogy bizonyos gazdálkodás ne történhessen ezeken a területeken, hiszen éppen a Nagykunságban, a Hortobágyon a legeltetés hozzátartozik ezekhez a területekhez. És a Hortobágy kiváló ismerőse, tudós képviselőtársunk, Tóth Alb ert a nyáron mutatott meg egy körülkerített területet a Hortobágyon, amelyik a legeltetés elől el volt zárva, és bizony a területen kötésig ért a gyomnövényzet és teljesen megváltozott azon a területen a szikes legelő, a pusztaság képe. Úgyhogy nem kell ag gódniuk a környékbeli állattartó gazdálkodóknak sem, hiszen szinte azt is mondhatnám, hogy arra is lenne lehetőség, hogy ingyen legeltessenek korlátozott és kontrollált körülmények között ezeken a területeken. Úgyszintén a benyújtott javaslatom szerint a t anyák körüli termőterületek is privát kézbe kerülhetnének, hiszen a tanyák hagyományos gazdálkodása szervesen beletartozik ezeknek a nemzeti parkoknak a képébe. És végül, szeretném képviselőtársaimnak egy kicsit felhívni a figyelmét, hogy gondolkodjunk el, és egy személyes tapasztalatomat mondom el, de valószínűleg mindannyian megszereztük ezt a személyes tapasztalatot. Én Budapesten születtem, illetve annak egy peremkerületében, Pestszentlőrincen, és ott is gyerekeskedtem. Amikor gyerekkoromban még az utca végén rét volt és szántó, és ilyen idő tájt, amikor leesett a hó, akkor nekünk mindig élményt jelentett, amikor megjelentek a csonttollú madarak, ezek az északról télen hozzánk költöző nagyon szép, gyönyörű szép madarak csoportban. Úgyszintén kint ilyenko r a hólepte réten csapatokban jártak a pintyfélék, ott, ahol nyáron sütkérezett a kéktorkú nagy zöld gyík vagy a barna fürge gyík; és ma egy kezemen meg tudom számolni azokat a madárfajokat, amelyek a környékünkön előfordulnak, gyíkokat, fecskét, csonttoll ú madarat már évek óta nem láttam azon a vidéken. Megteremthetjük mi itt a legvirágzóbb gazdálkodást, gazdasági életünket gyönyörű paraméterekkel és mutatókkal, ha viszont elszürkül, elnémul körülöttünk a környezet, nem lesz benne örömünk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Glattfelder Béla képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm Elnök Úr! Felszólalásom elején szeretnék csatlakozni Szeleczky Zoltánhoz. Nagyon örülök, hogy utána kerültem sorra, mert így nem fogom megtámogatni az ő módosító javaslatát, csupán azt szeretném jelezni, hogy a gazdasági bizottság ezt a módosítójavaslatcsomagot átadta a környezetvédelmi bizottságnak a célból, hogy e z a bizottság vizsgálja meg, hogy vajon mennyibe kerülne az, hogy ha mindazokat a természetvédelmi területeket, amelyeket nem sikerül állami földdel kiváltani, azokat kisajátítja a magyar állam, az mekkora összegbe kerülne.
