Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
423 társaságról szóló törvény a szövetkezeti törvény háttérsza bályaként működhessen. Ne fordulhasson elő, hogy a társasági törvény módosításával automatikusan változzanak a szövetkezetre vonatkozó szabályok is. Csak úgy lehessen új előírásokat alkotni, hogy a döntéshozók tudatában legyenek annak, hogy több millió szö vetkezeti tag sorsáról döntenek. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a szövetkezetek és tagjaik vagyoni és személyi viszonyaira vonatkozó minden rendelkezés a szövetkezeti törvényben kerüljön megfogalmazásra. Fontosnak tartjuk, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatainkkal megváltoztatva fogadja el a Parlament ezt a törvényjavaslatot. A törvényalkotás folyamán központi kérdés a szövetkezeti vagyon sorsa. A szocialisták ebben is a szövetkezeti tagok érdekeit képviselik. A szövetkezeti vagyonról egyedül és kiz árólag a szövetkezeti tagok dönthetnek. Soksok szövetkezet van, az érdekek, az adottságok különbözőek, valamiben mindegyik más és más. Ezért nem helyeseljük, hogy központi sablon kényszerelfogadásával döntsenek ilyen alapvető kérdésben. A szö vetkezeti vagyon a tagok ellenőrzése alatt ma is jobb kezekben van, mint az állami vagyon. Példák sorozata bizonyítja ezt. Nem aggódni kell érte, hanem a szükséges törvények meghozatalával, a stoptörvények, a tiltások eltörlésével tulajdonosi jogaikba kell végre helyezni a szövetkezeti tagokat. Azt tartjuk helyesnek, hogy a felosztható és az oszthatatlan vagyon mértékéről, a vagyon nevesítéséről a közgyűlés dönthessen. Nem helyeseljük tehát a kötelező oszthatatlan vagyon, a kötelező nevesítés intézményét. A z emberek bölcsebbek, mint sok helyettük gondolkodó képviselő. Nem a vagyont, hanem a megélhetést választották. Kérjük a Parlamentet, hogy törvényben kötelezze a beterjesztőt arra, hogy a szövetkezeti érdekképviseletek véleményét a beterjesztéssel együtt t erjessze a döntést hozó Kormány vagy a Parlament elé minden szövetkezetet vagy azok tagjait érintő döntés előtt. E döntések több millió ember sorsát érintik, ezért fokozott figyelmet érdemelnek. Tekintettel arra, hogy az átmeneti törvény részletes vitájára külön kerül sor, s tulajdonképpen a két törvény szervesen kapcsolódik egymáshoz, hozzászólásomat itt befejezem, köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr. Fodor András Attila képviselő úr, MDF. Felszólaló: Dr. Fodor And rás Attila (MDF) FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többen elmondták már, hogy valóban nagy jelentőségű törvény megalkotására készülődik az Országgyűlés, hisz az ország lakosságának egy igen tekintélyes részét érinti ez a szövetkezeti törvény. Többnyire azonban a mezőgazdasági szövetekezetekre gondolnak képviselőtársaim, amikor felszólalnak, és a módosító indítványok többsége is e tárgyban kerül benyújtásra. Én azoknak az érdekében és nevében szólnék, akik lakásszövetk ezetekben élnek, hisz ez is milliós nagyságrendű tömeget érint. Én úgy érzem, hogy a törvénynek a lakásszövetkezetekre vonatkozó része elnagyolt. Avval a jószándékkal készült ugyan, hogy az alapszabálykészítőkre bízza a lakásszövetkezetek jövendő sorsát, mégis a jelenlegi kollektivista tulajdonszemléletet rögzíti és konzerválja. Ennek a szövetkezeti törvénynek egy igen fontos momentuma, hogy dönt a vagyon sorsáról, gazdát ad a vagyonnak. Ám ezt a lakásszövetkezeteknél nem teszi meg, holott a lakásszövetkez eteknél, lévén nem termelő típusú szövetkezetek, igen jól elkülöníthető az, hogy vajon kinek a pénzéből létesült. Hisz itt a vagyon tulajdonképpen nem gyarapodik olyan formában, mint egy gazdálkodó típusú szövetkezetnél. Éppen ezért ez lehet a vagyon neves ítésének – és nem abban az értelemben használom ezt a szót, ahogy a mezőgazdasági szövetkezeteknél – , tehát ez lehet a vagyon nevesítésének az alapja, az, hogy kinek a vagyonából jött létre.
