Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
424 Köztudott, hogy miközben állandóan hangoztatták azt, hogy a szöve tkezeti tagság önkéntes, nálunk a hatvanashetvenes, de még a nyolcvanas években létrejött szövetkezeteknél is valamifajta kényszer űztehajtotta az embereket a szövetkezetekbe; vagy valós fenyegetés, erkölcsifizikai kényszer, vagy pedig egy olyan kénysze r, hogy például nincs lakásuk, nincs hol lakni, és a lakásszövetkezet az a forma volt, amelyikben viszonylag jó hitelfeltételekkel lehetett lakáshoz jutni. Tehát ezt a kényszert is vegyük figyelembe, amikor a lakásszövetkezetekről beszélünk. Éppen ezért be nyújtottam néhány módosító indítványt a lakásszövetkezetek vagyonának a nevesítése tárgyában, és külön örülök, hogy az államtitkár urat itt üdvözölhetem; neki adresszálnám elsősorban, mert a minisztérium részéről nem kaptam támogatást eddig. Mivel a lakáss zövetkezetekben – ahogy mondottam volt – igen jól megállapítható az, hogy a szövetkezeti vagyon kinek a pénzéből jött létre, kinek a vagyonából jött létre, 3559es számon adtam be a törvény 104. §ára vonatkozó indítványt, amelyben azt szeretném elérni, ho gy az a vagyon, az a lakás, ami a tagok pénzéből jött létre, kerüljön a tagok tulajdonába, azt nevesítsük meg, hogy az a tag tulajdona. És az a közös használatú része egyegy építménynek, ami most közös, oszthatatlan szövetkezeti tulajdon, az pedig az épít ményben lakó tagok közös tulajdona legyen. Ami egy nagy különbség a jelenlegi szabályozással szemben, hisz ha csak azt a szövetkezetet veszem alapul, amelyikben én is lakom, és amelyik a választókerületemben van 2300 taggal, ott minden lépcsőház és lift an nak a 2300 tagnak a tulajdona. Az én általam javasolt esetben pedig azoknak a tagoknak a tulajdonába kerül, akik használják. És ha itt bérleménykiadásra kerül sor, akkor azok a tagok élvezik, természetesen a szövetkezet közös elszámolásában, ennek a bérlem énynek a bérleti díját, akiknek a tulajdonába került, nem pedig eltűnik a nagy közös szövetkezeti süllyesztőben. Én ezt egy olyan fontos javaslatnak érzem, hogy azért szólaltam fel tulajdonképpen, hogy e mellett lobbyzzak, hiszen nem szégyellem megmondani, hogy egy milliós nagyságrendű tömeg vagyonának a sorsáról van szó, és nem tartom szégyennek, hogy e mellett kiálljak. Egy másik fontos és neuralgikus pontja a lakásszövetkezetek életének az, amikor a közös költségek elszámolására kerül sor. A törvényjavas lat két szélsőséget – azt kell mondanom, hogy két szélsőséget – javasol ennek a megoldására, hisz azt mondja, hogy a közgyűlés jogosult ennek az eldöntésére; pótköltségvetésre vagy pótbefizetésre kötelezheti a közgyűlés a tagokat. De a második bekezdésben megengedi azt, hogy az igazgatóság is elrendelhet ilyen befizetést. A második megoldás ellen eleve tiltakozom, hisz az igazgatóság általában alkalmazottakból áll. Az igazgatóság ne írjon elő pótbefizetést a tagok számára. Ez arra ösztönzi az igazgatóságot, hogy a rábízott vagyonnal gyakorlatilag felelőtlenül gazdálkodjon, vagy legalábbis nem érzik eléggé annak a felelősségét, hogy a tagok vagyonával felelősen gazdálkodjanak. Én egy közbülső megoldást javasolnék. Lakásszövetkezetben nagyon nehéz összehívni a közgyűlést. Amióta én – nyolc éve – a lakásszövetkezet tagja vagyok, egy közgyűlést tartottak, az alakuló ülést, azóta ott még közgyűlés nem volt. Részközgyűlések összehívása természetesen lehetséges, de az sem okoz kisebb nehézséget, mert állandóan a hat ározatképességgel van baj. Én ezt a küldöttgyűlés hatáskörébe adnám, és éppen ezért nem értek egyet Sipos Imre képviselő úrnak azzal a feltevésével, hogy töröljék el a küldöttgyűlés intézményét, hisz pontosan az ilyen nagy szövetkezeteknél, mint a lakásszö vetkezetek, ott egyszerűen lehetetlen a működés küldöttgyűlés nélkül. Ha szövetkezetekről beszélünk, ha már egy ilyen egységes szövetkezeti törvény van, ne csak mezőgazdasági szövetkezetben gondolkozzunk, értsük meg, hogy van más típusú szövetkezet is. A l akásszövetkezet egy teljesen más forma, és nem tud küldöttgyűlés nélkül működni. Egy másik módosító indítványommal szeretném a kiválás intézményének a fenntartását, nemcsak az átmeneti időszakra, hanem a szövetkezeti törvény hatálya alá eső végleges idősza kra, amikor új vezetőség új alapszabállyal megalakult, és a szövetkezeti törvény hatálya alatt működik. A minisztérium képviselője a bizottsági vitán azzal utasította el indíványomat, hogy Nyugaton sincs kiválási intézmény a szövetkezeteknél. Kérem szépen, ez az összevetés alapvetően helytelen.
