Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
374 között is, úgyhogy a tételes költségelszámolás elvileg elfogadandó. Helyes, és nemigen van ésszerű alternatívája. Az ehhez kapcsolódó könyvelési kötelezettség az a legtöbb gazdálkodó vagy más számára valójában végül is elő nyös, úgyhogy elvileg a tételes költségelszámolás bevezetését nehéz lenne kifogásolni. De egy ilyen dolgot nem lehet ilyen sürgősen, ilyen hirtelenül bevezetni, ahogy ez most történt. Szerintem a problémát alapjában véve ez okozza a tételes költségelszámol ásnál. Tulajdonképpen az ide vonatkozó szabályok – már amennyire azok egyáltalán ebben a törvényben megvannak – az érintett közönség számára csak valamikor január folyamán – és biztos, hogy nem a legelején – válnak ismertté. Ilyenfajta megoldás egyszerűen elfogadhatatlan, és valójában alapvető jogokat sért. A másik további probléma az, hogy a költségelszámolások, költségtérítések formáinak a kidolgozására a törvény 56. §a szerint a Kormány kap fölhatalmazást. Kérdés, hogy mikor fogja ezt a Kormány kidolgoz ni, mikor fogja közzétenni. Az adózók számára azért mégse mindegy, hogy nekik január folyamán és január elsejétől mégis milyen adatokat kellene gyűjteniük, milyen számlákat kellene eltenniük. Hát ez nem fog kiderülni. Itt egy további problémát okoz az is, hogy valójában ezzel a fölhatalmazással a Kormány adómegállapításra kap felhatalmazást, mert azt mondja, hogy például a Kormány ki fogja dolgozni a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségmértékeket, a költségtérítések formáit, az ad ómentes természetbeni juttatásokat. Mindezzel valójában adómegállapítási jogot fog kapni a Kormány, ami ellentétes a jogalkotásról szóló törvénnyel. Ez utóbbi törvény szerint adót csak a Parlament állapíthat meg. Nyilván sokuk számára emlékezetes az, hogy hasonló jellegű témában már volt megnyert alkotmánybírósági beadvány, tudniillik abban, amikor a statisztikai jegyzékekhez kötötték bizonyos termékek adókötelezettségét vagy adómentességét, és ezeket a statisztikai jegyzékeket természetesen a Statisztikai Hivatal elnöke saját belátása szerint változtatja. Az Alkotmánybíróság ezt a megoldást alkotmányellenesnek találta, és megkövetelte, hogy ne a változó statisztikai jegyzékek, hanem az egyszer adott statisztikai jegyzék szerint kerüljön kivetésre az adó. Ha sonló probléma merülhet itt fel, hogyha a Kormány adókivetési jogot kap, és – isten, ne adj – még az is előfordulhat, hogyha az adóbevételek olyan vékonyan csordogálnak, mint ahogy az idén is csordogálnak, akkor év közben a Kormány indíttatást érezhet arra , hogy ezeket a költségelszámolási szabályokat egy kicsit év közben megszigorítsa. Szóval azt hiszem, hogy a Kormányt legcélszerűbb az ilyenfajta kísértésektől megszabadítani azzal, hogy ezeket a szabályokat törvények keretei között kell szabályozni. A jöv ő évet illetően sajnos ez már megtehetetlen, rendkívül nehéz problémát okoz már így is ennek a törvénynek a meghozatala, és azt hiszem, a megoldás abban az irányban keresendő, hogy a jövő évet illetően nem szabad még kötelezően előírni a tételes költségels zámolást. Választható formaként előírható. Akik választják a kísérleti nyúl szerepét, valószínű, egyébként sokan nem fognak rosszul járni, miután valójában nagyon sokféle költség elszámolható a legtöbb tevékenységnél, de ezt általában nem lehet kötelezőkén t előírni sem a kistermelőknél, sem a szerzői jog alá tartozó szellemi munkát végzőknél és hasonló területeken. Ilyen értelemben adtunk be – Kuncze Gábor, Gál Gyula és én – módosító indítványokat, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezeket a módosít ó indítványokat, amelyek tehát a tételes költségelszámolás kötelezettségét nem hárítják el, mint valami olyat, ami örökre rossz, hanem csak azt javasolják, hogy a jövő év folyamán ez még csak választható formaként szerepeljen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK ( Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Zsigmond Attila képviselő úr, MDF. Felszólaló: Zsigmond Attila (MDF)
