Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
371 társasági adóhoz is, a találmányok kérdésében, az előbb vezérelt elv alapján adtuk be valamennyien, és ehhez még szeretném hozzátenni azt, hogy a találmányok esetében k ülönösen érdemes odafigyelni a nemzeti jövedelem termelő voltára egy tevékenységnek. Itt a probléma nem az, hogy esetleg a feltaláló szellemiségű emberek abbahagyják a feltalálást. A probléma az, hogyha ezt nem itthon fogják értékesíteni, hanem külföldön, esetleg önmagukkal együtt. Ennél drágább mulatság egy ország számára nincs. Ha valami a gazdaságban extra jövedelmeket tud hozni, az az eredeti tevékenység eredménye. Az eredeti feltalálói munka eredménye, az egyetlen olyan, ami extraprofitot hoz. Ha erről lemondunk, nemhogy nem preferáljuk, hanem nem fizetjük meg a feltaláló tevékenységet, óriási esélyünk van, hogy ezt elveszítsük. Hogy ez mennyire így van, arra jellemző két dolog. Az elmúlt 3 évben az alapszabályok nem változtak. Viszont változott az infl áció következtében az átalányok elszámolásának az értéke. S ezzel párhuzamosan, ahogy csökkent az értéke a találmányi díjaknak, ugyanúgy csökkent a találmányok mennyisége is Magyarországon. Legalábbis az itthon értékesített találmányok körében. A másik, am it meg szeretnék említeni: a világon érdemes körülnézni, hogy hogyan foglalkoznak ezzel az üggyel különböző országok, például az Egyesült Államokban mindent megadnának azért, hogy a feltalálók odamenjenek, ott tevékenykedjenek, azt hiszem, hogy a braindra in, az agylopás tevékenységénél ismertebb tevékenység a számukra nincs. Nagyobb érték nem létezik. Én nagyon kérném, hogy ha lehet, védjük meg, hogy a feltaláló itthon dolgozzon és itthon értékesítse a találmányát. Hozzáteszem: egyetértek azzal, hogy a pia c pedig fizesse meg a találmány értékét. Csak az adózás technikájában el kell ismerni a ráfordításokat. Mindezt figyelembe véve kérem a képviselőtársaimat és a Kormányt, hogy fontolja meg, hogy nem adókedvezmény megvonásáró l, hanem egy technika elismeréséről van csak szó, s ennek megfelelően szíveskedjék támogatni a módosító indítványainkat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Csak félreértések tisztázása végett közlöm a képviselő úrral, hogy a csatlakozó módosító indítványokra szükségszerűen nem terjed ki még ez a bizottsági jelentés az ügy természeténél fogva. Hogy nem tartalmazza még bizonyos bizottságok állásfoglalását, ezt tudjuk. Ez egy közbülső jelentés, ez még nem az általános vitában el hangzó vagy benyújtott módosító javaslatok minden bizottság által történő értékelését tartalmazza. De annak érdekében, hogy néhány bizottság álláspontja ismert legyen, s legyen egyáltalán értelme részletes vitát folytatni, azért osztjuk ezt ki. Tehát követ kezik Mécs Imre képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál, hogy itt van Szabó Iván, egykori évfolyamtársam, miniszter úr, aki múl tkor még dezignált miniszterként, képviselőként igen fulminánsan és kemény hangon oktatott ki azért, amiért a feltalálók érdekében és a feltalálók adózásában a költségátalányoknak, nem akarom kimondani azt a szót, hogy a kedvezményeknek a fenntartását java soltam. Mire én sorra kerülhettem volna, ő már nem volt a helyén, azért szeretném hozzá intézni a szavaimat, mert hiszen – megvárom, míg kicsit elcsöndesednek a képviselőtársaim, mert hiszen – mind a ketten az iparban dolgoztunk, és pontosan tudjuk azt, ho gy a találmányok kérdése mennyire fontos, és rendkívül aggasztó az a jelenség, ami három éve megnyilvánul, hogy a hazai bejelentések – találmányi bejelentések – száma erőteljesen csökken, a külföldi bejelentéseké pedig majdnem hogy exponenciálisan növekszi k. Ami nem lenne baj, hogy a külföldi bejelentések növekednek, mert hiszen azt jelenti, hogy arra érdemesnek találják Magyarországot és a magyar ipart a külföldi cégek, hogy itt is védjék iparjogi érdekeiket, ugyanakkor valamiféle elgyarmatosításhoz – szel lemi elgyarmatosításhoz – vezet az, hogy egy olyan ország, amelyről elterjedt, hogy a szürkeállománya igen jelentős, és igen sok pionír szabadalmat hoztak létre már a múlt századtól
