Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
359 Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Elnök Úr! Köszönöm a szót. Három kérdéskörrel szeretnék foglalkozni nagyon röviden. Az egyik a törvényjavaslat 47. §ának (1) bekezdése, amely – az ingatlanra majd később rá fogok térni, mert itt már mondják, hogy arról miért nem, de tulajdonképpen az első kérdés a 47. §, ami – arról szól, hogy a kifizető az egyéni vállalkozónak a számlaérték 3%át adóelőlegként kell levonja. Én úgy gondolom, hogy a javaslat gyakorlati érzék teljes hiányáról tesz tanúságot. Az adminisztrációs kötelezettségek mérték nélküli növelésére és az ellenőrzésre törekszik. A javaslat szerint például egy közepes magánkereskedelmi egységnél a beszerzési számlák és kifizetők ré szére kiadott készpénzfizetési számlák esetében oda és vissza előírná az adóelőleg levonását. A jelenlegi szabályok szerint meg sem állapítható, hogy egyegy vállalkozás egyéni vagy társasvállalkozáse, és természetesen ennek adatszolgáltatási kötelezettsé gei is vannak. Gondoljanak arra, hogy például egy kftnek az ügyvezetője a cégbírósági bejegyzéssel kell hogy közlekedjék, mert egyébként esetleg levonják tőle a 3%ot, mert azt hiszik, hogy egyéni vállalkozó. Én úgy gondolom, hogy ehhez többet hozzátenni nem szükséges. A másik ilyen kérdéscsoport, amiről szintén néhány szót szeretnék mondani, ez pedig az osztalékfizetés, az osztalék forrásadóval történő adóztatása. Mindannyian emlékszünk arra, hogy tavaly a Palotásféle javaslatban a ványánál adókedvezmény illette meg azokat a kizárólag belföldiekből álló társaságokat, kftket, amelyek így szerveződtek. A ványának az 50%ára kaptak egy adókedvezményt. A jelenlegi javaslat szerint ez ugyan még két évig érvényes, azonban két év után ez a lehetőség megszűnik. A jelenlegi törvényjavaslat kettéválasztja a forrásadót, és a Kormány egy nagy gesztust tesz, amikor a részvényeknél, a kft törzsbetéteknél, a közkereseti társaságoknál, a betéti társaságoknál, a szövetkezeti üzletrésznél és részjegynél a forrásadót 10%ra kívánja mérsékelni. Ez a Kormány nagyon jól hangzó és vállalkozást serkentő javaslata, hiszen ez a 10% forrásadó mindenesetre nagyon kedvezőnek tűnik. Azonban hozzá kell tenni azt, hogy ez közel sem így van, hiszen amit az egyik kezével ad, azt a másikkal elveszi rögtön, mert ez nem terjed ki azokra a vállalkozásokra, amelyek a Palotásféle vállalkozási adót fizetik a 20%os kedvezménnyel, illetve az 50%os kedvezménnyel, mert azokra ez a 10% nem terjed ki. Tehát tulajdonképpen nem vehetik igénybe; csak az t illeti meg, aki nem veszi igénybe a Palotásféle javaslatot. Én úgy gondolom, hogy amikor a Kormány ellenére tavaly a Parlament úgy döntött, hogy ezt a vállalkozóserkentő gesztust megteszi a vállalkozók felé, és ezt a Kormány ellenezte, viszont a Parlame nt megszavazta, most egy olyan helyzetet teremt, hogy megint becsempészi a Kormány ezt az elvonó intézkedést, illetőleg gyakorlatilag az lenullázza azt, amit mi akartunk. A harmadik témakör pedig: én is szeretnék az ingatlanról egynéhány mondatot mondani a nélkül, hogy megismételném azt, hiszen mindenki tudja, hogy miről van szó. Két eleme van ennek. Az egyik az, hogy nem minősül bevételnek, ha saját maga részére – mondja a kormányjavaslat – értékesíti az ingatlant, a másik pedig az, hogy csak a lakásingatla nértékesítésnél van ez a bizonyos kedvezmény. A bizottsági üléseken, és a felszólalók is körülbelül azt mondták ki, hogy nemcsak saját maga részére, hanem az egyeneságbeli hozzátartozó, házastárs, örökbe fogadott, nevelt gyermek részére is kell ezt a kedv ezményt biztosítani, ha visszaforgatja az ingatlant a lakásvételre, vagy lakásvételre. A másik ilyen téma, azzal is azt hiszem, egyetértés van, hogy nemcsak a lakásingatlant, hanem minden ingatlant, amit erre a célra fordítanak, illesse meg ez a kedvezmény . Gondoljanak arra, hogy a pártállamban minden állampolgárnak csak egy üdülője, egy lakásingatlana, vagy egy telekingatlana lehetett, valaki megvásárolt valamit, arra gondolva, hogy majd a gyerekének, unokájának juttat
