Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
351 kérdésről utána a részletes vitában vélhetően nem is lesz szó, hiszen egy kompromisszumos, konszenzusos megállapodás születne vagy legalábbis erre van esély. Azt gondolom, tehát akkor, amikor most időt akarunk megtakarítan i, akkor nem időt takarítunk meg, hanem időrabló vitába fogunk bonyolódni, ahelyett, hogy a bizottságban ezt a kérdést megvitatnánk és végre lezárnánk. Ehelyett – szerintem – szerencsésebb lenne, ha most a plenáris ülés helyett bizottsági ülésekre kerülne sor, és végre azokat a vitatott kérdéseket, amikben itt az előbb már megnyilatkoztak a felek – és ezen kívül még van néhány – végre sikerülne tisztázni, és utána, gondolom, rövidebb időtartamban lehetne a részletes vitát folytatni. Köszönöm. (Taps az ellen zék padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kupa miniszter urat illeti a szó. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valami nagy tévedésben tetszenek lenni, a Kormány az álláspontját a részletes vita lezárása után fo gja kifejteni egyegy kérdésről. Mindaddig a Kormány álláspontja az előterjesztett törvényjavaslat. Lehet, hogy a képviselő úrnak azt mondjuk, hogy ezt adja be, támogatható, de addig, amíg a Kormány át nem tekinti ezeket, addig senki nem mondhatja azt, hog y más a Kormány javaslata. Ezért nyugodtan lehet vitatkozni. (Szórványos derültség és taps. – Hack Péter Kupa Mihályhoz fordul, rövid szóváltás zajlik le köztük.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kérem szépen, több név megjelent, nem tudom meghatározni, ho gy ezek is ügyrendi kérdésben kívánnake szólni, vagy már csatlakozni a vitában résztvevőkhöz. Az én javaslatom az, hogy hallgassuk végig a bizottságok jelentéseit, hiszen a hozzám érkezett beszámoló szerint az érdekelt bizottságok megtárgyalták. Az eredmé ny mindig a határozathozatal előtt válik véglegessé, amikor a csatlakozó módosítványokat is már meghallgatták. Úgyhogy megkérdezem a költségvetési bizottságot, kíváne előadót állítani. Felszólaló: Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizo ttság elnöke SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyzet nem túlságosan egyszerű. Ugyanis a költségvetési bizottság előadója, Bakó Lajos nincs pillanatnyilag a teremben. Ezzel együtt azt hiszem, valamit mégiscsak mondani kell arról, hogy a költségvetési bizottság hogyan döntött az elé jutott módosító javaslatokról, tekintettel arra, hogy ebben a sajátos és szerintem legalábbis furcsa tárgyalási módban, amely most itt folyamatban van, odáig már ne m jut el a dolog, hogy a normális szokásoknak megfelelően az egyes képviselők megkaphassák a bizottsági jelentéseket. Ezek néhány példányát – frakciónként néhány példányt – csak az elmúlt öt percen belül hozták be a terembe. Ezzel kapcsolatban néhány dolgo t mégis el szeretnék mondani, hogy a bizottság hogy, miként értékelt. Az egyik nagy vitatott kérdés a törvényjavaslat kapcsán az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kérdése. Mint ismeretes, a korábbi szabályok szerint ingatlan eladása esetén, hogyha a bevételt közeli hozzátartozó lakásszerzésére fordították, akkor nem kellett adót fizetni. Ezt a Kormány most úgy kívánta korlátozni, hogy ez a bevétel csak lakáseladás esetén, tehát lakásnak más lakásba való átforgatása esetén legyen adómentes, másrészt csak saját célú lakás vásárlása esetén, tehát a hozzátartozókat kizárni ebből. Ezeket a változtatásokat lényegében a bizottság nem támogatta, és lényegében a korábbi rendszer fönntartása mellett volt; annak a fönntartása mellett is, hogy tíz év birtoklás u tán az adókötelezettség szűnjön meg.
