Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - Bejelentések: - Az állami népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
322 Érdemes azonban megnézni azt a kérdést is, hogy milyen nemzetközi tapasztalatok vannak, és hogy a magyar Alkotmánybíróság a döntését, amikor áprilisban meghozta, mennyire volt körültekintő, mennyire gondolta végig, hiszen felvethető az a kérdés is, hogy esetleg az Alkotmánybíróság talán elhamarkodottan döntött. Mindannyi an emlékszünk azonban még azokra az időkre is, mikor még a társadalomban elnyomott ellenzékiként küzdöttünk az új demokratikus átalakulásért, és hát sokunkban élt az a bizalmatlanság az állami szervekkel szemben, hogy a személyi számot adott esetben a bels ő adatfelhasználás szempontjából olyan célokra is felhasználhatják, ami talán nem célszerű. Na most ez a vita, vagy ennek a nemzetközi vetülete, tehát hogy az Alkotmánybíróság mennyire jár jó úton a döntését illetően, amennyire utána tudtam nézni, én azt k ell hogy mondjam, hogy az Európai Adatvédelmi Egyezménnyel teljesen összhangban hozta meg az ez év áprilisi határozatát. 1981ben, és itt megint csak megjegyezném, hogy az informatika előrehaladtával a nyolcvanas években a nyugati demokráciákban ez egy nag yon érdekes, nagyon központi kérdés, a politikának egyik központi kérdése lett, és részint az egyes pártok állásfoglalása is lényeges ebben a kérdésben, hogy a személyi adatok védelméről hogyan nyilatkoztak. Mindenesetre a 13 ország aláírta ezt az Európai Adatvédelmi Egyezményt, majd később, 1985ben öt ország ratifikálta is, és kötelezte magát, hogy a saját maga számára ezeket az adatvédelmi törvényeiben érvényesíteni fogja. Kiemelném azt a három jogot, ami megillet egy nyolcvanas évek végén, kilencvenes é vek elején Európában élő állampolgárt, vagy legalábbis a nyugati demokráciákban. Az egyénnek joga van a róla tárolt adatokat ellenőrizni, ez az úgynevezett betekintési jog, az adatokat korrigálni, ez az úgynevezett helyesbítési jog, vagy töröltetni, és zár oltatni, a zároltatás joga. Ez a három olyan nagyon fontos jog, amit az Európai Adatvédelmi Charta vagy Egyezmény előír. A többi ország tekintetében – és több ország tekintetében – Svédországban 1982ben hoztak egy új adatvédelmi törvényt, ahol egy külön a datfelügyelőség ellenőrzi az adatok biztonságát. Franciaországban is, érdekes dolog, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején volt egy nagy vita, ugyanis itt bizonyos Tricotjelentés alapján kiderült, hogy egyes pártok a központi adatnyilvántartásba n lévő adatokat saját maguk céljára felhasználták. Így például a Francia Kommunista Párt a gázdíjszámlákból leszűrt adatok alapján postázta a saját pártpropagandáját. Tehát hozzáfértek, hozzájutottak az egyes központi adatbázisokhoz. Az NSZKban 1977 óta van adatvédelmi törvény, Ausztriában 1978 óta, és kiemelném az NSZK jogfejlődésében a Szövetségi Alkotmánybíróság 1983. december 15i határozatát. Ez kimondja, hogy az adatvédelemre vonatkozó alapjog magában foglalja az egyén jogosultságát, hogy alapvetően maga határozza meg a személyi adatainak a közlését, a felhasználását, továbbá, hogy a társadalmi rend és jogrend nem egyeztethető össze az informatikai önrendelkezés jogával ott, ahol az egyén előtt tisztázatlanul hagyják, hogy róla ki, milyen információk at birtokolhat, továbbíthat vagy használhat föl. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért tartottam fontosnak ezeket a vita során – ami hát már rövid, hiszen azt hiszem, én vagyok az utolsó felszólaló – itt megemlíteni, hogy az Alkotmánybíróság döntése kapcsán elő állt joghézagot és azt a helyzetet, amibe most vagyunk, amiben a Kormány beterjesztette az 3756os törvényjavaslatát, kellően tudják értékelni. Na most mindezek után a törvényjavaslat részletes kritikájában is belemennék, mert megítélésem szerint az előter jesztők – sajnos – nem az Alkotmánybíróság határozatának – áprilisi határozatának – a szellemében járnak el. Nagyon sajnálom, hogy a Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján, amikor erről szó volt, olybá tűnt a tvn keresztül a nézők millióinak, hogy itt a s zemélyi számmal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés értelmében jár el a Kormány, és az ugyan megnyugtatott, hogy a sajtótájékoztatón közölték, hogy 1995ig tervezi az Antallkormány a személyi számnak a végleges megszüntetését, valamint az
