Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - Bejelentések: - Az állami népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
321 Az állami népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szól a beterjesztett, címében is átmenetinek titulált törvényjavaslat, és röviden azért érdemes megnézni, hogy Magyarországon hogyan is alakult ennek a kérdésnek a törvényi szabályozása. 79ben megkezdődött a személyi szám bevezetése, és 1980ra fejeződött be ennek az általános használata. 85től általánossá is vált, és tulajdonképpen egy centralizált gépi adatbázis jött létre, amit kiegészített helyi szinten egy tanácsi manuális nyilvántartás. Az adatok hasznosítását széles körre terjesztetté k ki, és kiemelt figyelmet fordítottak annak idején, amikor létrehozták azt az adatbázist, amiről most fogunk átmeneti szabályban dönteni, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a KSH igényeire. Korábban a KSH felügyelete alatt ennek a kérdésne k a szabályozása, majd később, az 1986. 25. számú törvényi erejű rendelettel a Minisztertanács, majd az Antallkormány is az 1990. 102. minisztertanácsi rendelettel szabályozta a kérdést. A népességnyilvántartás kérdésének irányítását a belügyminiszterhez utalta. Hogy körülbelül lássák képviselőtársaim, hogy milyen mennyiségű adatról és információról van szó, és hogy az a többmilliárdos érték, ami többször elhangzott a bizottsági vitában is, miket foglal magában, röviden rámutatnék, hogy mivel is foglalkoz ik az állami népességnyilvántartás. Rendszeresen évi kétmillió adat karbantartásával, ezeknek a települési önkormányzatok, valamint a rendőrkapitányságok felé való visszacsatolásával. A HMnek egymillió adatot közöl a hadkötelesekről évente. Évi 4,8 millió adatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal számára. A Belügyminisztériumnak évi két és félmillió adatot az útlevél- és gépjárműnyilvántartásról. A települési önkormányzatoknak a névjegyzékek, a tankötelezettség és a hadkötelezettség teljesítésére vonat kozó adatokat. A társadalombiztosításnak a halálozásról és a családi állapotok változásáról. Az egészségügynek a tüdőszűrés szervezéséről, valamint '88 és 1990. között a kötelező tetanuszoltás szervezéséről. Nem rendszeresen – tehát eseti megbízással – a v álasztók nyilvántartásának elkészítéséről, egyedi megkeresésre, itt magánszemélyek és szervezetek jöhetnek szóba, 7 – 800 ezer adatot ad az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, s végezetül esetileg az ingatlannyilvántartásnak a tulajdonosi adatok pontosítás át is végzi. Végezetül: az állami népességnyilvántartó rendszer, a hatályos jogszabályok megtartásával, népességnyilvántartási adatokat szolgáltat piackutatási, üzleti vagy propaganda célokra is. Na most ezt azért tartottam fontosnak elmondani, hogy nagy jából lássuk, hogy mi az a tevékenység, amivel ez a hivatal foglalkozik. Ami miatt most nekünk december vége felé szavazni kell majd az állami népességnyilvántartásnak az új, vagy átmeneti szabályairól, az tulajdonképpen nem más, mint az Alkotmánybíróságn ak egy áprilisi határozata, mely szerint megállapította az Alkotmánybíróság, hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználására való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes. Ez az Alkotmány 59. § (1) és (2) bekezdése értelmében. Az Alkotmánybíróság megállapította még ez év áprilisában, nagy visszhangot is kapott, hogy a korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosítójel (személyi szám) használata alkotmányellenes. Épp ebből kifolyólag a korábbi re ndelkezéseket hatályon kívül helyezte, így ezt a legutóbbi 1990/102es minisztertanácsi rendeletet is, kormányrendeletet is hatályon kívül helyezte. Ezért most a tisztelt Háznak az alkotmánybírósági döntés kapcsán – hiszen azt előírta, hogy – ez év decembe r 31éig rendelkezni kell, vagy új törvényt kell hozni. Hát azt látjuk, hogy a Belügyminisztérium ezzel a komoly feladattal, hogy egy megfelelő, korszerű, európai szintű adatvédelmi törvényt alkosson, nem bírt megbirkózni. Mint elhangzott a bizottság ülésé n is az illetékes tárca képviselőjétől, bizonyos nemzetközi fórumok és külső szakértők korrigálták a korábbi tervezetet. Végül is annak örülök, hogy talán egyik módosító javaslatom hatására, ami legkésőbb január 31ig indítványozta volna azt, hogy a Kormán y beterjesszen egy végleges javaslatot a lakásnyilvántartásról, legalább ezt már ezen a héten megkaptuk – ezt a törvényjavaslatot – , úgyhogy némileg ebből a szempontból meg vagyok nyugodva.
