Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - Az állami népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
316 ki egyes rendelkezések körében, néhán y felvetett rendelkezés körében, hogy azok az adott rendelkezések egyszerű szótöbbséggel avagy eme minősített többséggel fogadhatók csak el. Végül a bizottság minden egyes ilyen felvetett kérdésben állást foglalt, és szótöbbséggel valamennyi kérdés tekinte tében ez az állásfoglalás az volt, hogy a törvényjavaslatnak nincs olyan rendelkezése, melynek elfogadásához a jelen lévő, képviselők kétharmadának szavazata lenne szükséges. Jelentésünk tartalmazza felsorolásszerűen azokat a módosító indítványokat is, ame lyek a bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását sem nyerték el. Számszerűen vannak felsorolva, de a jelentésben már természetesen nem jelennek meg. Egészében a bizottság az általa támogatott módosításokkal, illetve a maga által most előterjesz tett és jelentésünkben ugyancsak benne szereplő módosításokkal a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja, egyhangú állásfoglalással. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Következnek a képviselőcsoportok szóno kai. Kérdezem önöket, kívánnake a képviselőcsoportok szónokot állítani. Jelentkezett Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót. A Demokrata Fórum részéről nem jelentkezett szónok. Köszönöm. Felszólaló: Dr. Szigethy István (S ZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége is tisztában van azzal, hogy a népességnyilvántartás adatbázisa óriási értéket jelent. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ezt az értéket kockáztatni, néhány napos megszakítással a folytatását lehetetlenné tenni, óriási felelősség. De tisztában vagyunk azzal is, hogy mérhetetlen felelőtlenséget jelent az, ha 1991. április 13án a Magyar Közlönyben megjelent az Alkotmánybíróságnak az a döntése, amely a n épességnyilvántartási rendszer hatályát 1991. december 31ig határozta meg azzal, hogy addig meg kell teremteni az új jogszabályt, mérhetetlen felelőtlenség az utolsó napokra hagyni, hogy az Országgyűlés néhány nap alatt döntsön ebben a kérdésben. Meg kell jegyeznem, hogy ezt a kényszerhelyzetet, hogy ezt az adatbázist valahogyan meg kell óvni, mi tudomásul vesszük. Kénytelenek vagyunk hozzá alkalmazkodni, az ehhez való viszonyunkat azonban a felszólalásom későbbi részében kívánom elmondani. Meg kell azonba n már most jegyeznem, hogy az eljárás szabálytalanságaival nem vagyunk képesek egyetérteni. Meg kell jegyeznem azt, hogy az Alkotmány 59. szakasz (1) bekezdésének értelmében az adatok védelme alkotmányos alapjog és meg kell jegyeznem, hogy az Alkotmány 59. szakaszának (2) bekezdése értelmében az adatvédelemről szóló törvény meghozatalához kétharmados többség kell. Meg kell jegyeznem azt is, hogy kivételes eljárásban olyan jogszabály nem tárgyalható a Házszabály értelmében, amely kétharmados szavazást igénye l. Ezért máris jeleznem kell, hogy az eljárást szabálytalannak tartjuk, ezt az alapvető állampolgári jogot érintő törvényt kivételes eljárásban nem lett volna szabad letárgyalni. Önmagában a törvényről néhány szóval. A törvény világosan két feladatkörrel f oglalkozik. Foglalkozik a népességnyilvántartással – ez egyébként önmagában a törvénynek a címe, ez a lényege a címének – és foglalkozik az adatvédelemmel. A két kérdés között feltétlenül nagyon fontos választóvonalat húzni. Az 1. szakasz (1) bekezdés egyé bként ezt a kétféle feladatkört el is különíti megfelelőképpen. A nyilvántartási kérdéseket kevésbé, az adatvédelmi kérdéseket annál inkább érintette az Alkotmánybíróság döntése. Sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy éppen az adatvédelmi rendelkezésekben több tekintetben az előterjesztett törvényjavaslat nem felel meg az Alkotmánybíróság iránymutatásának. Gondolok néhány apróságra: a jogos érdek betételét a jogszabályba nem tenné lehetővé az alkotmánybírósági állásfogalás. Az Alkotmánybíróság megkívánná a zt, hogy az érintett személyek nyomon követhessék
