Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - Az állami népességnyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
315 Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm szépen, Elnök Úr. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Salamon László képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság a kivételes eljárás értelmében feladatul kapott törvényjavaslatot három ülésnapon tárgyalta. Megtárgyalta egészében, megtárgyalta a hozzá benyújtott módosító javaslatokat, illetőleg bizonyos kérdéseket illetően maga az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatokat terjesztett elő. Végül állást foglalt abban a kérdésben, hogy a törvény elfogadásához, illetőleg egyes felvetett javaslatok elfogadásához egyszerű v agy a jelen lévő képviselők kétharmadának többsége szerinti szavazatra vane szükség. Minderről a 4173as számon benyújtott jelentésünkben részletesen számot adunk. Magam részletekbe bocsátkozni nem kívánnék, csupán két kérdést emelek ki. Az egyik az az, h ogy arra volt egyértelmű és közös a bizottság törekvése, hogy ezt az átmeneti szabályozást tartalmazó törvényjavaslatot minél egzaktabbá és minél precízebbé tegye, a jogok érvényesülése, védelme szempontjából is egyértelműen elfogadhatóvá tegye. Ennek célj át szolgálták mindazok a javaslatok, amelyeket a bizottság támogatott. Ezek köréből kiemelni kívánom a törvényjavaslat 7. szakaszához előterjeszetett bizottsági módosító javaslatot, mely azzal volt kapcsolatos, hogy a személyi számot az állampolgár mely sz ervek részére köteles közölni. Itt ugyanis az az igény merül fel, hogy a törvényjavaslatban történt megfogalmazás – ami nem volt talán teljesen egzakt, mert egyrészt általában a népességnyilvántartó szervekre mint ilyenekre utalt, másrészt népességnyilván tartás részére adatot szolgáltató szervekre utalt, harmadrészt pedig a törvény mellékletében felsorolt eljárásokban az ott felhatalmazott szervekre utalt. Tehát ezeket a megközelítéseket a bizottság túl általánosnak találta más kérdések mellett, ebben is m ódosító javaslatot terjesztett elő, ahol e szervek körét lényegesen egzaktabbá tette. Így a népességnyilvántartó szervek megjelölés helyett pontosan, taxatíve felsorolta az érintett szerveket, mégpedig települési, fővárosi, kerületi önkormányzat jegyzőjén ek, a köztársasági megbízottnak a személyében, illetőleg megjelölte e körben az állami népességnyilvántartó hivatalt, a 7. szakasz (2) bekezdés d) pontja tekintetében a precíz kör meghatározása érdekében visszautalásként megjelenítette a törvény szövegébe n utaló szabállyal a 8. szakaszt, arra visszautalt és precizírozta végül az eredeti tervezetben a 7. szakasz (2) bekezdésének c) pontját. Ezt az intézkedést azért emelem ki és említem, mert talán a leglényegesebb olyan módosító javaslata a bizottságnak, és olyan változtatási javaslat a törvényjavaslat eredeti szövegéhez képest, amely az egzaktságot és a precizírozást szolgálja, és mely a 6 párt jelenlévő bizottsági tagjainak teljes egyetértésén alapult. A másik ilyen kérdés szintén egy pontosítás, mégpedig ennek az átmeneti helyzetnek, átmeneti rendezésnek az ideje tekintetében. Erre nézve a jelentés 11. pontja tartalmazza bizottságunk módosító javaslatát, melyben akként kívánjuk ennek az átmeneti törvénynek a hatályát szabályozni, hogy ez a törvény a polgár ok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatályba lépésével egyidejűleg, de dátum szerint is feltüntettük, de legkésőbb 1992. június 30án a hatályát veszti. Ezzel valamennyi párt bizottságunkban ott lévő képviselője megnyugtató garanciát lát megvalósulni arra nézve, hogy ez a törvény valóban mint átmeneti törvény fungáljon. Mindezek mellett a bizottság állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a törvényjavaslat egésze avagy esetleg egyes rendelkezései kétharmados jóváhagyásra, ké tharmados szavazatarányra szorulnake vagy sem. Abban a bizottság véleménye általánosan egybehangzó volt, hogy a törvény egészéhez nem szükséges a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata. Abban már vita alakult
