Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
32 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Kérem, foglaljanak helyet az ülésteremben. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1989. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája a felszólalásokkal folytatódik. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék felszólalási szándékukat. (Rövid szünet.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát a felszóla lások következnek. Megadnám a szót Király B. Izabella képviselő asszonynak, de nincs a helyén. Akkor következik dr. Matyi László képviselő úr, SZDSZ. Felszólaló: Dr. Matyi László (SZDSZ) MATYI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Képviselőtársaim! A foglalkoztat ás elősegítéséről szóló törvény módosító javaslatához Havas Gábor képviselőtársammal közösen nyújtottunk be egy módosító indítványt, amely több ponton érinti a törvényjavaslatot. Az egyik ilyen lényeges pont az – a Ház előtt ismert – , hogy közel két hónapp al ezelőtt elfogadtuk a végkielégítésről szóló törvényt, amely törvény megszab egy végkielégítési minimumot. Abban az esetben, hogyha az érdekképviseleti szervek az adott munkahelyen ennél a törvényben megszabott minimumnál nagyobb végkielégítésben tudnak megállapodni a munkáltatókkal, abban az esetben ez a törvényminimumtól pozitív irányban való eltérés ne számítson be, tehát ezek alapján a Szolidaritási Alapnak a végkielégítést folyósítani kelljen; vagyis a munkanélküli járadékot folyósítani kelljen. Egy másik ilyen lényeges módosító indítványunk az az, hogy a Szolidaritási Alaphoz való hozzájárulás mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal részéről, ennek a megszabása a költségvetési törvény keretében történjen. Erre egy példát szeretnék mondani. Kez emben van a Munkaügyi Minisztérium kimutatása, amely kalkulál a jövő évi várható munkanélküliség alakulásáról, januárban 380 ezer fővel számol, decemberben 575 ezer munkanélkülivel számol. Figyelembe véve a várható inflációt, figyelembe véve, hogy mennyi ö sszeg folyik be a Szolidaritási Alapba, figyelembe véve a jogosultak számát, előreláthatólag – a Munkaügyi Minisztérium számításai szerint – 11 milliárd 172 millió forint hiánnyal zárja a következő évet a Szolidaritási Alap. Ismeretes az a tény, hogy a fog lalkoztatás elősegítéséről szóló törvényben a Szolidaritási Alap nem teljes, de a hiány meghatározott részére a költségvetést garancia terheli. Tehát véleményünk szerint ahhoz, hogy a Szolidaritási Alap működésének, egyáltalán a munkanélküli járadék folyós ításának a biztosítéka meglegyen, figyelembe kell venni ezt a költségvetési garanciavállalást, mert előreláthatólag jövő év november végére a Szolidaritási Alap már nem lesz képes költségvetési hozzájárulás nélkül fedezni a munkanélküli járadék összegét. E zért meggyőződésünk, hogy mindezeknek a kérdéseknek az együttes vizsgálatával a költségvetési törvényben kell megszabni azt a százalékot, amely a Szolidaritási Alaphoz való hozzájárulást szabályozza. Figyelembe kell venni itt azt is, hogy a jelenleg beterj esztett költségvetésben erre a hiányra – függetlenül attól, hogy a költségvetést garanciavállalás terheli – egy forint sem kerül beállításra. Az a 10,2 milliárd forint, ami a Munkaügyi Minisztériumnál szerepel, a Szolidaritási Alaphoz való központi költség vetési hozzájárulás, az nem mást fedez, mint a közigazgatásban a költségvetési szerveknél dolgozó munkavállalóknak a járadékát, illetve a munkáltatók járadékát, tehát ez a 10,2 milliárd forint nem ennek a 11,1 milliárd forint hiánynak a fedezését szolgálja , hanem azt, hogy a költségvetési, a közigazgatási szférában dolgozók is biztosítva legyenek egy esetleges munkanélküliség esetén. A következő modosító indítványunk, amiről Mádi László a bizottsági beszámolójában már említést tett, az az, hogy 1992ben, il letve jelenleg nem látjuk indokoltnak a két évről másfél évre való leszállítását a munkanélküli járadék jogosultsága vonatkozásában. Meggyőződésünk szerint
