Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP)
248 relations cégnek adták ki dollár tízezrekért. Nem tudom, ha összehason lítjuk a két látogatás visszhangját, hogy vajon megértee ez a több tízezer dolláros ráfordítás, ami forintban természetesen milliós nagyságrendű. Befejezésül, tisztelt Ház, a védelmi kiadásokról…, illetve elnézést kérek, még egy témát szeretnék megemlíten i. A személyi feltételek kérdését, vállalva azt a vádat, hogy megint a szakmázás bolsevista trükkjét alkalmazom, de ennek is van bizonyos költségvetési vonzata, ezért szeretném megemlíteni. Ugyanis a kapkodás, a rossz személyi döntések időnként sokba kerül hetnek. A napokban kaptuk a hírt, hogy sor kerül egy alkalmatlannak bizonyult nagykövet visszahívására. Tudjuk, hogy nem az első eset. Én persze örülök neki, hogy amikor a külügyi vezetés felismerte az alkalmatlanságot, akkor a konzekvenciák levonását nem halasztotta az 1994es választásokig, hiszen megtehette volna. Tehát pozitív, hogy nem várt, de egyegy rossz döntés, egyegy új nagykövet kiküldése minimum új berendezést, jó, ha nem új rezidenciavásárlást is jelent a tapasztalatok szerint. Úgy gondolom, elfogadható az érdemek jutalmazása, és elfogadható a sérelmek kompenzálása. De ezt nyíltan kell tenni, hogy az adófizetők tudják, ez a pénz érdemek jutalmazására vagy sérelmek kompenzálására megy, ahogyan ez történt a kárpótlási törvényben. Nem nagyköveti tisztséggel, nem rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri tisztséggel és az ehhez járó fizetéssel kell ezt megtenni. Egyébként rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert kiküldeni nem szokatlan dolog a diplimáciában. Általában a következő követe lményei vannak. Fontos relációról kell szó legyen, ahol indokolt az, hogy a nagykövet távollétében a helyettese ilyen cím birtokában eljusson a fogadó ország legmagasabb méltóságaihoz is. Természetesen olyan személyről kell szó legyen, aki erre szakmailag alkalmas, és azt már mondani sem kell, hogy egy ilyen emberre van szükség egy követségen. Nehéz megmagyarázni, hogy Ottawában miért van rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri ranggal a nagykövet helyettese. Nem akarok most a szakmai alkalmasságáról eszmefuttatást kezdeni, de lenne miről beszélni. Megkérdezhető, hogy Londonban miért volt hosszú ideig három rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri beosztású diplomata, tehát három helyettese is – ha úgy tetszik – a nagykövetnek. Ebből egy volt, ak i ténylegesen helyettesítette, a másik kettő a címet és az ezzel járó privilégiumokat használta. Megkérdőjelezhető az is, hogy Genfben miért van rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri beosztásban olyan ember, aki ugyan egyszer már átment a külügyi bizottság vizsgáján, de aztán maga a Kormány úgy látta, hogy jobb, ha visszavonja a jelölést. Szakmai körökben Luxemburg grófja néven emlegetik az illetőt. Most Genfben rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter – ez már nem tartozott a külügyi bizottság kompetenciájába, tehát meghallgatás nélkül került oda ki. Teljesen véletlenül szereztünk arról tudomást, hogy Genfben erősíti a magyar diplomáciát. (Dr. Orbán Viktor: Szép kormány!) Befejezésül, tisztelt Ház – ahogyan említettem – a védelmi kiadásokról ne m kívánok szólni, csupán három megjegyzést teszek, mert erről majd Szili Sándor kollégám fog beszélni. Az első: Nem lehet érdemben vitatni védelmi költségvetést akkor, ha nincs az országnak parlament által jóváhagyott biztonságpolitikai koncepciója és erre épülő védelmi koncepciója. (Dr. Orbán Viktor: Így van!) Második: Tekintélyuralmi rendszerekben általában megfigyelhető, hogy a védelmi kiadások növelésére tett indítványok azok mindig hazafias jelzőt kapnak, a védelmi kiadások csökkentésére tett indítvány ok pedig mindig nemzetietlen jelzőt kapnak. (Rockenbauer Zoltán: Miért lennének azok?) Harmadik: Kis ország esetében meggyőződésem, hogy a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika, az amely a szomszédokkal kiegyensúlyozott viszonyt tud teremteni, amely elke rüli a félreértéseket, amely nem ad ürügyet támadásokra vagy ellenségkép fabrikálására. Magyarország esetében ez még kiegészülhetne valamiféle olyan szerződésrendszerrel, amely garantálja
