Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
239 költségvetés a kormányzat részéről – érdemes itt megnézni: vannake prioritások, hogy ez hogyan változott? A beszéd végén az önkormányzati kiadásokról egy jellemzőt, a szociá list fogom majd kiemelni, és Áder képviselőtársamtól ellesve egy kis színessel fogom majd zárni én is. Bevezetőben azért rögtön megjegyezném, hogy – sajnos – nem túl rózsás az 1992es évben az önkormányzatok költségvetési pozíciója. Ez már várható volt, no vemberben láttuk, és az irányelvekből kitűnt, hogy ez a 447 milliárdos csomag, amely az egész önkormányzati költségvetésre jut, igazából 20 – 25 milliárdos csökkenést jelent a valóságban jövőre. A kormányzati szándék nyilvánvaló: a forrásszerkezet megváltozt atása nélkül az állami hozzájárulás reálértékben – itt már többen elmondták – körülbelül 12 – 13%os növekedést jelent – , az inflációhoz kell ezt majd hasonlítani, és ehhez járul az 5 – 10%os dologi, illetve bérfejlesztés. Az önkormányzatok jövőre még jobban magukra lesznek hagyva. Nem túlzás talán ezek után megállapítani azt, hogy nagyon sok helyütt az amúgy is nehezen küszködő önkormányzatok nyomorszintre fognak jutni. Nem lesz elegendő pénz a kötelező feladatok ellátására, az oktatási és egészségügyi felada tokra, veszélybe kerül ezek teljesítése, nem lesz pénz az elmaradt lakóházfelújításokra, a helyi közlekedés fenntartására. Mindehhez, amikor ezt többször említettük, ellenzéki képviselők a bizottságban, azt a választ kaptuk, hogy egyrészt nőnek a lakosság i megtakarítások, sőt az önkormányzatoknál is vannak betétállományok, tehát egyfelől van egy ilyen optimizmus a kormányzat részéről, másfelől azt mondták, hogy megszűntek azok a keretjogszabályok, amelyek eddig akadályozták az önkormányzatokat abban, hogy saját magukról tudjanak gondoskodni. Nincs azonban továbbra sem – és ezt is már az előttem szólók egy része jelezte – államháztartási törvény, amelynek keretében lehetne ezt az egész forrásszerkezetet pontosabban elemezni, hiányzik a pontos államigazgatási és önkormányzati feladatoknak az elhatárolása, és egy nagyon fontos törvény is április végétől késik – ez pedig a lakásgazdálkodással foglalkozó törvény. Tisztelt Ház! Ezek után egy kicsit részletesebben belemennék: hogyan is néz ki a '92es önkormányzati büdzsé? Az első kalap – a saját bevételek kalapja, amelybe beletartozik a tervezett helyi adók, illetékbevételek és privatizációs bevételeknek a része. Ez 19%ot tesz ki, mintegy 85 milliárdot. Meggyőződésem – és ezt a bizottságban is hangsúlyoztam – , hog y szó szerint kincstári optimizmus jellemzi itt a tervezőket, hiszen a helyi adók mértéke 40%kal nőne jövőre. Ez az idén 21 milliárdra volt tervezve – 16,2 milliárd folyt be a II. kötet 863. oldala szerint. Tehát már látjuk, hogy jóval többre tervezték az idén is – jövőre a tervezés 25 milliárdra teszi a helyi adók növekedését. A városoknak az eddigi számvevőszéki vizsgálat szerint csak egyharmada vetett ki helyi adót, ez is elsősorban a kommunális és iparűzési adó, míg a lakossági adófajtákat – az idegenf orgalmi, telekadókat – nemigen vetették ki. Különösen a kistelepülések, a községek, nagyközségek ódzkodtak ettől, s legtöbb helyen azt jelezték, hogy korlátozottan, illetve csak fokozatosan kívánnak majd ezekkel élni. Érdemes az Állami Számvevőszék jelenté séből idézni ebben a kérdésben: Csongrád megyében 59 önkormányzat közül 23 nem tervez helyi adót 1992re, így többek közt olyan városok, mint Szeged, Szentes, Csongrád városok sem döntöttek helyi adó bevezetéséről jövőre. JászNagykunSzolnok megyében a me gye 77 helyi önkormányzata közül 13 foglalkozott eddig a helyi adók kérdésével. Ebből talán lehet érzékelni, hogy az az optimizmus, amit a kormányzat vár – sokan már jelezték azt, hogy – akár cinizmusnak is nevezhető. A második kategória az illetékbevétele k növekedése. Itt óvatosabb volt a kormányzat, 9 milliárdról csak 9,5 milliárdra ugrik jövőre.
