Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - OLÁH SÁNDOR (FKgP)
224 GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) A tyúkfélét tartó kistermelők száma is 240 ezer darabbal csökkent. (Közbes zólás: És a pipik? – Derültség.) Az anyakocaállomány csökkentésének több mint háromnegyede a kistermelőknél következett be. (Közbeszólás: És a galambok?) Több mint 30%kal csökkent a sertéstartó kistermelők száma, ezt említettem, ez 280 ezer darab. (Közbe szólások, zaj.) Én azt gondolom, hogy az önmagában egy szerencsétlen dolog, hogyha egy kormány mást mond, és az intézkedéseinek más a következménye. Persze valamennyire érthető, hogy ez történt, hiszen a Kormány egyik felelős tisztségviselője az egyik regg eli rádióműsorban úgy nyilatkozott a legnagyobb megdöbbenésemre, hogy hiba volt részükről az az elhatározás, hogy a mezőgazdasági termelés mértékét csökkenteni kell. Bevallom őszintén, a Kormány törekvései közül legalább ez az egy sikerü lt. Hogy ez örömteli vagy nem örömteli, azt – kérem – ítéljék meg önök. Én azonban azt szeretném még végezetül mondani összefoglalásként, hogy a kárpótlásnak a szövetkezetek átalakítása helyett való erőltetése, a termelési kedv csökkenése, az általánossá v áló bizonytalanság és a mezőgazdaság 1992ben várható további pozícióromlása nemcsak a jelenlegi agrárvállalatok tömeges csődjét idézheti elő, hanem csírájában fojthatja meg a Kormánynak a mezőgazdasági kistermelésen, illetve magánvállalkozásokon alapuló a grárpolitikáját. Lehetetlenné teheti azt, hogy Magyarországon akár 10 éven belül ki tudjon alakulni egy új agrárstruktúra. Azt hiszem, mindezek rendkívül súlyos problémák. Ezért nagyon örülök, hogy ilyen türelmesen és ilyen lankadatlan figyelemmel hallgatt ak végig. Nagyon szépen köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Oláh Sándor képviselő úr kért 2 perces hozzászólásra lehetőséget. Felszólaló: Oláh Sándor (FKgP) OLÁH SÁNDOR (FKgP) Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Az előttem elhangzó felszó lalás kapcsán szeretnék egy alapvető félreértést eloszlatni. Most a magyar Országgyűlés költségvetési törvényt és nem tervtörvényt tárgyal. Ugyanis az előző hozzászólás az állam felelősségét a gazdálkodás olyan részleteiben is felveti, ami ellentmond egy e lőtte az SZDSZ részéről elhangzott nagyon okos gondolatmenetnek: hogy azt szeretné a gazdaság és a társadalom, ha az állam szerepe minél inkább visszaszorulna ebből a szférából. Viszont Glattfelder Béla képviselő úr, majdnem azt mondanám, hogy az egyes áll atfajták tartóinak darabszámára, tehát a termelők darabszámára és az állatfajták darabszámára is kitérő gondossággal próbálja a költségvetés során felvázolni az egyedül üdvözítő és kivezető utat. Én emlékszem rá, amikor ebben a Parlamentben tervtörvényt tá rgyaltak és tényleg annak voltak ilyen részletei. Szerintem egy gazdaságfilozófiát kell kifejeznie a költségvetési törvénynek, és ha valaki ezt a filozófiát támadja például olyan módon, hogy az állam szerepe meddig legyen benn a gazdaságban és meddig ne, a nnak itt van a helye, de egy tervtörvényre emlékeztető részleteknek nincs! Ezenkívül csak egyetlen momentumot: vesszőparipa egyeseknél ez a kárpótlási kérdés, és nem olyan régen még a milliárdok eszkalációinak voltunk fültanúi, amikor 70 milliárdról már 15 0 milliárdos, költségvetésre ható nagyságrendeket vázoltak fel. Most örülök, hogy csak egy vagy kétmilliárd közti variációkat emlegetnek. De egyet szögezzünk le ennek kapcsán: a felszólaló ezek szerint nem ért egyet azzal, hogy földadókedvezményt kapjon a kezdő vállalkozó: nem ért egyet azzal, hogy segítsék és támogassák az új kezdőket abban is, hogy a föld visszajuttatásánál a kimérés költsége ne őt terhelje; és nem ért egyet azzal, hogy a személyi jövedelemadójában legyen az inflációs mértéket meg nem hal adó, valamilyen kis emelés az adómentes sáv kérdésében. Így pontosabb a megfogalmazás, mert így a társadalom felé politikai értéke is van a különben összehordott gazdasági okoskodásnak. (Taps.)
